LizaGazdija

A végére értem. Hirtelen csak egy utolsó bekezdés ugrott be, ami legalább annyira tetszik, mint a 279. oldalon található. (Az az egy pedig a Sam Small csodálatos életének utolsó bekezdése. Imádom.)   "There are some things, after all, that Sally Owens knows for certain: Always throw spilled salt over your left shoulder. Keep rosemary by your garden gate. Add pepper to your mashed potatoes. Plant roses and lavender, for luck. Fall in love whenever you can." :)   Holnap megnézem a filmet, azt is kijegyzetelem, aztán megírom az Óz-fejezetet végre, aztán a Practical Magic-fejezetet is, és hétfőn nekiugrom Alice Hoffman másik könyvének, ami a The Probable Future (magyarul katasztrófa volt, de mivel Alice Hoffman tud írni, angolul tetszeni fog, ezt már most látom). Aztán megírom belőle a fejezetet. Aztán elolvasom Updike The Witches of Eastwickjét, amit még valamikor 11-12 éve olvastam magyarul, és meglepő módon még most is nagyon sok és nagyon élénk emlékem van róla. Aztán megnéze...

Természetesen mára is jutott olyan diák, aki nem jött el, viszont nem is szólt, hogy nem fog jönni. Mondtam már, hogy tököm tele ezzel?

Gary Hallet jófej. Kedvenc szereplővé lépett elő. Amióta feltűnt a színen, és sikerült társítani hozzá a filmből a színészt, azóta többször hangos nevetésben törtem ki a beszólásain. Meg úgy általában a sztorin.   Az egyik elveszett jelenet már előkerült, mégpedig a film első jelenete. Eléggé átírták a forgatókönyvben. Például szó nincs akasztásról, Maria az öregkorba hal bele. Ez persze Massachusetts államban az 1740-es években (ha jól tippelek) normálisnak mondható, viszont kevésbé izgi, mintha az 1690-es évek módija szerint felakasztották volna, ezért aztán egy percig sem hibáztatom a rendezőt és a forgatókönyvírókat.   A másik jelenet még nem volt, de már csak 70 oldal van hátra, és egyéb jelek is arra mutatnak, hogy ez a jelenet bizony már nem fog felbukkanni. Elárulom, hogy ez az a jelenet, amikor Sally kislányként elmondja a varázsigéjét annak érdekében, hogy sose legyen szerelmes, majd a film második felében jön a jelenet második fele, amikor a varázsigében szereplő kisfiú, aki...

Nagyon szerelmesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki szó nélkül tűrje, hogy a párja elégeti az évtizedek óta féltve őrzött könyvgyűjteményét, mondván, hogy nem fér el az új lakásban, és aztán még a tévét is kitiltja a lakásból, mert a tévé agymosás eszköze.

Összeszenvedtem, Tomi csekkolta, hogy magyarul van-e (én kedden este 11-re olyan állapotba kerültem, hogy nem volt erőm megfogalmazni, mire gondolok), aztán reggel kinyomtattam, bevittem a Szent Lászlóba, ahol elvileg még aznap kitöltötték, és aztán majd 26-án visszakapom. És akkor mondjuk augusztus utolsó hetében megírom a tanári szakdogámat. Mondjuk előnyös lenne, ha addig a PPK honlapja esetleg működni kezdene, és meg tudnám nézni a szakdoga követelményeit, különös tekintettel a terjedelemre. Dehát augusztus utolsó hete még igen messze van, nem aggódom egyelőre.

A politika vicces. Pontosabban tragikomikus.   Párbeszéd az EP-ben (X és Y a képvisleők nemzetiségét jelöli): X: Utálom az EU-t, takarodjanak a külföldiek! Y: Én is utálom az EU-t! Takarodjanak a külföldiek!   Nagyon tartalmas időszaknak nézünk elébe.

Megnéztük ma a Vígszínházban. Anyu nem tudott jönni, úgyhogy elhívtam Rékát, aki nagy örömmel eljött. Az előadás szép volt, tetszett. Nem gondoltam volna, hogy végigbőgöm, mégis ez történt. Persze tudok úgy bőgni, hogy az nem látszik, ezért rajtam kívül senki nem vette ezt észre. Például amikor azt mondják (kb.): "Emberek születnek, élnek, aztán eljutnak az emlékek földjére", és Réka ül mellettem, akkor az sírásra ingerel. Aztán az is megbőgetett, amikor Szőcs Artur énekelte a Fényév távolságot, mert akkor meg Kaszás Attila jutott eszembe. Pedig ez egy vicces darab egyébként, legalábbis sok vicces jelenet van benne. "Kit rejtegettek abban a dobozban? (...) Megfullad odabent az a gyerek." :) Sajnálom, hogy nem emlékszem már arra, amikor valamikor kb. 18 éve megnéztük ezt a darabot anyuval. Tomi szerint nagyon más, mint akkor volt (ő ugye 18 éve már iskolás volt, én meg nem annyira), én meg nem tudtam mit mondani erre, mert hát nem emlékszem. Kár érte. De szerinte a h...