The Dead South

 Tomi sokszor ezzel a számmal tér magához reggel*:

Én is szeretem, jó kis aláfestő zene a reggelekhez. Ezért is örültem meg, amikor novemberben teljesen véletlenül belebotlottam a zenekar turnétervébe, és ott azt láttam, hogy március 15-én Bécsbe szeretnének jönni. Sokáig tipródtam, vajon mennyire lesz lockdown, mert ha nagyon, akkor csalódás lesz, ha mégsem jut el Tomi a koncertre, de végül bátor voltam, és két jegyet kapott karácsonyra. Ekkor Viola még csak 4 hónapos volt, távolinak tűnt az idő, amikor majd rajtam kívül bárkivel is elalszik, úgyhogy azt beszéltük meg Tomival, alapvetően együtt megyünk a bulira, de ha úgy látjuk, Violának még korai lesz a nélkülem töltött este, akkor az egyik húgát/barátját hívja el.

Flóránál nem kérdés az elalvás, sokszor aludt már rokonoknál. Márciusra már Viola is egészen ügyesnek tűnt, akár 2-3 órára is elmehettem már itthonról nappal úgy, hogy nem volt nagy sírás, mire visszajöttem. Így aztán bevállaltuk Tomival, hogy én megyek vele 15-én, és megkértük a húgát és a sógorát, hogy vigyázzanak a hölgyekre, illetve altassák el őket. Csodálatos módon Viola is simán elfogadta, hogy ez van, könnyen-gyorsan elaludt.

Mi meg nagyon jól éreztük magunkat. Eddig még csak a Stadthalléban voltunk koncerten, a Gasometert most láttuk először, és nagyon bejött: kicsi, így nincs rossz hely, mindenhonnan egyformán látni a színpadot. A banda szuper bulit csinált, jó sok pénzt és energiát szántak a színpadképre, és rendesen odatették magukat. A legnagyobb ovációt persze a fenti dallal váltották ki, de hát ez nem csoda. Ha jönnek még, én máskor is szívesen meghallgatnám őket, király dalaik vannak, és jófejnek is tűnnek mind.

*Nem iszom kávét, mert fáj tőle a fejem. Nálam az ébredés mindig fájdalmas, de ha már fél percig sikerül nyitva tartani a szemem, nyert ügyem van, és ha már felültem, akkor ébren vagyok, simán nekimegyek a napnak. Ezért mindig érdeklődéssel figyelem Tomit, aki az első kávéig résnyire nyitott szemmel botorkál a lakásban, és konkrétan nem tud beszélni. Ha megpróbálja, akkor is csak valami mormogás sikerül, ami nem fordítható le szavakra. Teljesen hihetetlen számomra még így hat év kapcsolat után is, hogy ennyire kelljen valakinek a reggeli a kávé, és nem tudom megunni ezt a jelenséget.