6. Bécs-forduló

 Ma 6 éve érkeztem Bécsbe.

A szobám Nevenánál - nagyon szerettem itt lakni

Praterstern metrómegálló

Kipakoltam a bőröndömet, majd kimentem a Praterbe, és felültem az óriáskerékre. Ezzel ünnepeltem meg a Bécsbe költözésemet.

Ez pedig az első itt töltött napom szuvenírje, most is megvan, de most már nem használom, inkább féltve őrzöm. (Ez jelzi a talán hibás hozzáállásomat a tárgyakhoz.)

Valójában 2014. július 2-án költöztem el Magyarországról, azóta 2015-ben egyszer két hónapot, egyszer kb. három hetet, egyszer a CELTA miatt megint két hónapot töltöttem otthon, 2016. januárja óta csak látogatóban voltam kis hazánkban.

Jellemző kérdések, amik gyakran érkeznek, főleg azóta, hogy megszületett Flóra.

1. A gyerek(ek) osztrák(ok)? (Illetve egy esetben: "És akkor Flóra német?")

Nem, a gyerekek magyarok. Nem jár osztrák állampolgárság senkinek csak azért, mert itt született. A mi gyerekeinknek 6 éves korukban kérvényezhetjük, magunknak meg talán 10 itt töltött év után. Egyszer kíváncsiságból kitöltöttem az állampolgársági vizsgához fellelhető próbatesztet, és tök büszke voltam magamra, mert 95%-os lett. Ez annak köszönhető, hogy sima logikával ki lehet találni a válaszok jelentős többségét. Egyébként nem pályázunk osztrák állampolgárságra, én csak akkor venném fel, ha Magyarország kilépne az EU-ból, akkor is csak azért, mert - bár nagy valószínűséggel nem megyünk már Ausztriából sehová* - nem lenne kedvem vízummal meg egyéb nehézségekkel szívni, ha úgy alakulna, hogy másik országba költöznénk az EU-n belül. Mindenesetre a gyerekek Ausztriában élő magyarok, ezt tudják is magukról (Flóra már tudja, Viola tudni fogja), és bár bizonyára kettős identitásuk lesz, ez azon nem változtat, hogy magyarok.

2. A gyerek(ek) tud(nak) magyarul?

Már hogyne tudnának? Anyjuk, apjuk, minden családtagjuk és rokonuk magyar, itthon csak magyar szót hallanak (kivéve Flórát, amikor Mása és a medvét vagy Maját néz, mert ezeket németül szokta). Bár vannak itt élő magyarok, akik nem tanítják meg magyarul beszélni, írni, olvasni a gyereküket, mert minek, Ausztria államnyelve a német, mi azért mégis úgy gondoljuk, hogy az örökségük a magyar nyelv és kultúra, valamint senki lehetőségeit nem kell beszűkíteni semmilyen módon: Honnan tudhatjuk, hogy nem pont német-magyar / magyar-német fordító vagy tolmács szeretne majd lenni valamelyikük? Azt mindjárt bukja, ha nem tud anyanyelvi szinten magyarul írni, olvasni vagy beszélni.

*Tényleg nem tervezünk már elmenni Ausztriából, sőt Bécsből, sőt ebből a lakásból, de sosem lehet tudni, mit hoz az élet. Én például most 34 éves vagyok, 26 évesen még 100%-ig voltam biztos benne, hogy az egész életemet Magyarországon, sőt Budapesten fogom leélni, és elég valószínűnek tartottam, hogy ezen belül a IX. kerületben, abban a lakásban, ahol életem első éveit töltöttem, és akkoriban laktam. Aztán ettől a ponttól egy év kellett hozzá, hogy mindenképpen külföldre akarjak költözni, és még kb. egy év, hogy kialakuljon bennem az érzés, hogy már nem fogok hazamenni, csak látogatóba.