Esküvő

Rengeteg munka és stressz volt benne (az egész családunk részéről), mégsem sikerült összeveszni egyszer sem. Tomi szerint ezt úgysem hiszi el nekünk senki, de az nem baj, a lényeg, hogy így volt. Elég idegesek voltunk mindketten, de végül minden nagyon jól alakult. A szertartások közben voltak bénázások (pl. egyikünk ujjára sem jött fel rendesen a gyűrű, ami pár nappal korábban és pár nappal később is tökéletesen jó ránk, valamint a polgárin ugye egyetlen dalunkat sem találták el), de ezen kívül minden nagyon szép lett. Tomi húgai készültek néptáncos fellépéssel meg tánctanítással, amivel eléggé megdobták a buli hangulatát, volt menyasszonytánc, amit szintén nagyon élveztem, mert minden vendégünkkel lehetett táncolni (és nagyon meghatódtam, mert közben Tomi, az öccse, Máté és Dani őrizték az étterem kijáratait, nehogy valaki úgy döntsön, most van itt a menyasszonyrablás ideje), szép volt a menyasszonyi torta, főleg a tetején a dísz, gyönyörű, kreatív ajándékokat kaptunk a családunktól meg a barátainktól, amiket örömmel fogunk kitenni itthon, fényképezkedtünk a családdal és barátokkal, és hajnali 4-ig tartott a buli, akkor is csak azért lett vége, mert az étterem szólt, hogy szeretnének zárni. Nagyon hangulatos esküvő volt, amiben sokat segített, hogy minden dísz és a csokrom is saját készítésű volt - nagyobb részüket anyu készítette, kisebb részüket a nagynéném, Gabi, mi Tomival meg én Tomi húgaival.

Jövendőbeli házasulandóknak annyi tanáccsal tudok szolgálni, hogy jól nézzék meg, milyen vőfélyt kérnek fel, ha egyáltalán (a miénk még péntek este 8-kor is azt tolta, milyen sz*r lesz a buli, amiért a vacsora előtt megyünk kreatív fotókat készíteni, mennyire fog ránk haragudni minden vendég, mennyire nem lesznek hajlandóak jól érezni magukat, stb., valamint az esküvő estéjén is igyekezett minél jobban stresszelni minket, és mindenre beszólt, amire csak lehetett, hogy a pajzán poénokról már ne is beszéljek - ez utóbbi azért volt vicces, mert péntek este megbeszéltük vele, hogy ilyeneket nem kérünk, de valahogy ez nem ment át), valamint lehetőség szerint ne foglalkoztassunk dekoratőrt, mert vele is csak a baj van. Ja, és a dekoratőr helyett hívjatok profi videóst! Nagyon megéri, higgyétek el.

Még mindig kicsit fura, amikor meglátom az ujján a gyűrűt, de lassan hozzászokunk, hogy férj és feleség lettünk. Mivel az is fura, hogy nem kell szervezni semmit, gyorsan kipótoltuk a hiányt: készülünk a nászútra, valamint nézegetjük már a bútorokat, mert az volt a megállapodás, hogy az esküvő után végre berendezzük a lakást.

És akkor néhány kép. Ha nem is sok.

 

 

Számomra a legszebb pillanatok: a gyűrűhúzás, a "csókolják meg egymást", az új nevem első elhangzása, és az anyakönyv aláírása.

 

Anyu készítette dísz a kerthelyiségben :)

 

A csokromat és alatta az asztaldíszt, valamint az összes hajdíszemet és ékszeremet anyu alkotta, a vendégajándékokat (lila tüllzacskóban) mi ketten Tomival, a mécseseket én Tomi két húgával. 

 

Táncot végül nem maradt idő betanulni, úgyhogy csak átismételtük a keringő alaplépését, és kicsit lötyögtünk, majd Dani megszánt minket, és lekért Tomitól :)

 

Végül lett menyecskeruhám. Nem ragaszkodtam volna hozzá, de pár hete véletlenül pont találtam egyet az H&M-ben. A menyasszonyi ruha fűzős volt, jó szorosra húztuk, úgyhogy mikor átvettem, az instant reakcióm az volt: "Aaaa, de jó, de kényelmes!" :)