Életjel - megint

Megint eltűntem, mint szürke szamár a ködben. Ennek az az oka, hogy jó nekem, ezért ritkán jutok internethez, pontosabban laptophoz, és a telefonomon korlátozottan hívhatók elő a mindenfélék, amiket használok.

Péntektől hétfőig Nagymegyeren voltunk Tomival, áztunk a gyógyfürdőben, voltunk Győrben színházban, megnéztük a Tizenkét széket, és meglepődtünk, hogy olyan vége van, mint a Gyalog Galoppnak - régen olvastam már a könyvet, de szerintem tuti felháborodtam volna, ha nem lett volna befejezése, és erre emlékeznék. Hétfőn visszajöttünk Bécsbe, és olyan szerencsénk van, hogy Tomi nem mától dolgozik megint, hanem szombattól, úgyhogy nyertünk plusz három együtt tölthető napot. Tegnap pl. monopolyztunk a gépén, ma kicsit várost nézünk, talán futunk is, aztán meglátjuk a következő két napot. Én mondtam, hogy nincs több ilyen pasi, és ebben egyre biztosabb leszek. Mutatok majd képeket is, bár nem fotóztam túl sokat, de most nincs kéznél a gépem.

Tegnap közben megvolt az első telefonálós munkanapom is, közvéleményt kutattam. Négy interjút sikerült lebonyolítanom hat óra alatt, és számtalan ember mondta, hogy nem érdekli a lehetőség. Ügyesebb voltam, mint vártam, és a mellettem ülő srác, akinek a felügyelete alá helyeztek az első napom erejéig, szintén azt mondta, jó, amit csinálok, és ne aggódjak a kisebb bakik miatt (volt ilyen bőven), gyorsan bele fogok jönni, nem lesz gond.

Lassan beindul az élet, úgy érzem. Most így jó.