Észak-Korea vs. amerikai diák

Adott a hír, hogy egy amerikai diák Észak-Koreában turistáskodott, ahol is a szállodában egy vendégek elől elzárt területről ellopott egy propagandaplakátot szuvenír gyanánt, de lebukott, és most 15 év kényszermunkára ítélték a tettéért. És akkor jönnek a kommentek. (Tényleg nem kéne kommenteket olvasni, és kicsit várom is, mikor fogok már leszokni róla.)

1. Hülye amerikai, megérdemli.
2. Minek ment oda? Megérdemli.
3. Lehet tudni, hogy Észak-Koreában ilyen világ van, be kell tartani a játékszabályaikat, megérdemli.
4. Lopni bűn, megérdemli.
5. Nem lesz semmi baja, csak megtudja, mi az, hogy munka. Megérdemli.

Most az egy dolog, hogy nyilvánvalóan hatalmas hülyeség volt külföldiként, ráadásul pont amerikaiként megpróbálkozni egy ilyen húzással, de engem megdöbbent a részvétlenség és az, hogy az akkor 25 kommentből összesen 2 szólt arról, hogy vegyük már észre, hogy "kicsit" aránytalan a büntetés, és ez nem normális dolog. A nyomorult már bevallotta, hogy egy vallási szervezet és az USA kormánya bujtotta fel a tettére, amiből többen arra következtetnek, hogy megkínozhatták. Amúgy nem vagyok benne biztos, hogy 15 év kényszermunkát olyan könnyű túlélni, viszont ha nem is hal bele, ember már akkor sem lesz belőle utána. Úgyhogy remélem, kimentik valahogy. Arra meg nagyon kíváncsi vagyok, meddig fog fennállni Észak-Korea. Alapvetően az is teljesen hihetetlen, hogy ennyi ideje létezik, de még durvább, hogy még mindig nincs vége. Talán az lehet ennek az oka, hogy most már több generáció abban az aberrált rendszerben nőtt fel, és az lehet számára a természetes, így esetleg kevesekben merül fel, hogy véget kellene vetni neki.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai