Napi leves
Van az a mondás, hogy készen vagyok, mint a napi leves. Na, hát én most pont ennyire vagyok készen.
Estére meghívott vacsorázni az egyik lány, akivel a holland palacsintázáson ismerkedtem meg, de csak ma délelőtt szólt, és bár azt hittem, menni fogok, végül írtam neki, hogy mégsem tudok, mert még mindig ezzel a kedves kis tanulmánnyal szenvedek, és ma muszáj befejezni, nincs több haladék, kész, vége, holnap leadás. Andi néni, aki a témavezetőm, már így is tuti megver, amikor legközelebb lát - szerencse, hogy én Bécsben vagyok, ő meg Pesten, hehe. Amúgy ahhoz képest, mennyire el voltam keseredve pénteken, hogy milyen nullát alkotok már, egész pofás lett a végére az iromány. Nekem tetszik, hátha nekik is fog :) Még mindig nem érzem elégnek az elméleti hátteret, jóval hosszabb tudományos bevezetőket kéne írnom, különben ebből még baj lesz a disszertációnál. De az a baaaaj, hogy olyan vagyok, mint Andi néni - nem úgy dolgozom, hogy összegyűjtök egy csomó irodalmat, aztán abból kotyvasztok valamit, és keresek hozzá példákat, hanem van egy ötletem, egy elképzelésem, ahhoz ezer példa, és ahhoz próbálok valahonnan előásni valami elméleti alapot, hogy legyen mit idéznem. Amikor Szekszárdon előadtam az egyik tanulmányomat ppt-vel dúsítva, egy író odajött hozzám az előadás végén, és azt mondta, neki nagyon tetszik, hogy nem törtek be a doktorin, és nem az ezerszer hallott dolgokat mondom el ezeregyedszer is más szavakkal, hanem van egy saját ötletem, és azt megcsinálom. Hát, az jó, hogy neki tetszik, csak a szigorú tudósok ott a bizottságban nem biztos, hogy nem kaszálnak el, ha ezt így bevállalom. Jáj. Na mindegy, ezen most még nem izgulok, majd csak egy-két hónap múlva kezdem el, amikor nekilátok a nagy mű megalkotásának, hogy még ebben az életben megszerezzem végre a doktori címet. Egyelőre annak örülök, hogy ez a tanulmány is megvan, ez is egy fejezet a disszertációmban, illetve annak egy része, mert azért nem minden példámat lőttem el benne, szóval lesz még mit írni hozzá. Ja, és a vége nyolc és fél oldal lett a maximum kilenchez képest. Ja, és Benedek Marcell Mary Poppinsa tök jó. Mint P. L. Traversé.
Nadine írt tegnap este, hogy ma bejön ő is 11-re, és egész délelőtt velem lesz, mert béna vagyok. Jó. Csodálom azért az elszántságért, hogy képes a teljes vasárnapját reggeltől estig a boltban tölteni, sőt a jövő hetét is így tervezi, mert természetesen az esti műszakot nopláne nem csinálhatom egyedül. Lehet, hogy az motiválja, hogy így egy kalap túlórája lesz, amit szépen ki is fognak kifizetni, de lehet, hogy ahhoz van ennek köze, hogy ő az üzletvezető, és attól ilyen lelkes. Na mindegy, magamról nagyon nehezen képzelem el ugyanezt a lendületet. Szóval odajött nyitásra, le is tolt, hogy ne 3/4-re érjek oda, hanem jóval előbb (eddig a 3/4 volt a szabály, azért járok akkorra), aztán volt nagy humorfaktor, amikor semmi sem működött. Legalább egy óra volt, mire közös erővel elértük, hogy az összes tévé be legyen kapcsolva, és mindegyiken menjen valami, ráadásul pont az menjen, amit mi szeretnénk. Tiszta móka és kacagás volt. (Nem. Az agyam elszállt, amikor hatodszor kapcsoltam be a tévéket, mert ha a program nem hajlandó elindulni rajtuk, akkor természetesen három perc után kikapcsolnak. Néha akkor is, ha amúgy műsor megy rajtuk.) Kiderült, hogy a vécén kívül a bolt előtti járdát is mi takarítjuk, és a földön található rácsba beakadt csikkeket, ha nem tudjuk seprűvel kipiszkálni, a kis kezünkkel szedegetjük ki, és az eldobált szemetet (koszos zsepi, kajamaradék, műanyag pohár, stb.) szintén a kis kezünkkel szedjük össze. Én tudok róla, hogy finnyás vagyok, mert van ennyi önkritikám, de hát ezt azért ne már. Az is wtf számomra, hogy napi három alkalommal egy nedves ronggyal bele kell nyúlni a vécécsészébe, és ki kell törölgetni (nem is csinálom), de azért ez is van olyan durva, mint az. Igaz, a vécébe nyúlkáláshoz van gumikesztyű, de már zsenge ifjúkoromban kiderült, hogy az rajtam nem segít, ugyanúgy behányok, mint ha puszta kézzel kellene trutymákolnom. Ettől eltekintve nem volt rossz a nap, bár az kicsit idegesített, amikor Nadine a nyakamra állt, miközben az italautomatát pakoltam, és közölte, hogy azt nem úgy kell, hogy kihozok egy tálcán kilenc Red Bullt, nyolc kólát meg tíz Heineket, miután megállapítottam, hogy még ezek hiányoznak, hanem úgy, hogy kihozom a Red Bull-kartont, kipakolok annyit, amennyi kell, visszaviszem a kartont, kijövök a kólás kartonnal, és így tovább. Ha így csinálnám, egész nap is ellehetnék akár, amikor nyolcféle italból kell nagyon sok. De mindegy, ezekkel nem foglalkozom, ugyanarra az eredményre vezet az ő módszere is meg az enyém is, az enyém kicsit gyorsabb is, tehát úgy csinálom, "oszt" kalap-kabát. Még ebben a két napban :D
Ja, még annyi, hogy a vendégek Nadine-hoz járnak árulkodni rám, hát, ezen behaltam. Állítólag tegnap este odament hozzá az egyik pasi, és panaszkodott, hogy én milyen egy bunkó vagyok, mert túl sok pénzt adtam neki, ő meg nem lenyúlta, ahogy ezekben a körökben szokás, hanem visszahozta, és én erre annyit reagáltam, hogy "OK, gut", de ő megmondta nekem, hogy ilyenkor azt kell mondani, hogy "danke", és akkor mondtam is. Ezen elröhögtem magam. Az volt, hogy odajött, hogy túl sokat adtam vissza neki (a szívem megállt, hogy ne már, hát ilyet eddig sosem csináltam, ne szokjak már rá), mire én mondtam, hogy "OK, gut, danke sehr", ő meg egy bólintással nyugtázta, hogy megköszöntem. Hogy ebből hogy lett az, hogy én megköszönni sem bírom, hogy ő tisztességes, azt nem tudom. Lehet, hogy nem volt miről beszélgetnie, aztán ezt költötte. Ki érti ezt?
Estére meghívott vacsorázni az egyik lány, akivel a holland palacsintázáson ismerkedtem meg, de csak ma délelőtt szólt, és bár azt hittem, menni fogok, végül írtam neki, hogy mégsem tudok, mert még mindig ezzel a kedves kis tanulmánnyal szenvedek, és ma muszáj befejezni, nincs több haladék, kész, vége, holnap leadás. Andi néni, aki a témavezetőm, már így is tuti megver, amikor legközelebb lát - szerencse, hogy én Bécsben vagyok, ő meg Pesten, hehe. Amúgy ahhoz képest, mennyire el voltam keseredve pénteken, hogy milyen nullát alkotok már, egész pofás lett a végére az iromány. Nekem tetszik, hátha nekik is fog :) Még mindig nem érzem elégnek az elméleti hátteret, jóval hosszabb tudományos bevezetőket kéne írnom, különben ebből még baj lesz a disszertációnál. De az a baaaaj, hogy olyan vagyok, mint Andi néni - nem úgy dolgozom, hogy összegyűjtök egy csomó irodalmat, aztán abból kotyvasztok valamit, és keresek hozzá példákat, hanem van egy ötletem, egy elképzelésem, ahhoz ezer példa, és ahhoz próbálok valahonnan előásni valami elméleti alapot, hogy legyen mit idéznem. Amikor Szekszárdon előadtam az egyik tanulmányomat ppt-vel dúsítva, egy író odajött hozzám az előadás végén, és azt mondta, neki nagyon tetszik, hogy nem törtek be a doktorin, és nem az ezerszer hallott dolgokat mondom el ezeregyedszer is más szavakkal, hanem van egy saját ötletem, és azt megcsinálom. Hát, az jó, hogy neki tetszik, csak a szigorú tudósok ott a bizottságban nem biztos, hogy nem kaszálnak el, ha ezt így bevállalom. Jáj. Na mindegy, ezen most még nem izgulok, majd csak egy-két hónap múlva kezdem el, amikor nekilátok a nagy mű megalkotásának, hogy még ebben az életben megszerezzem végre a doktori címet. Egyelőre annak örülök, hogy ez a tanulmány is megvan, ez is egy fejezet a disszertációmban, illetve annak egy része, mert azért nem minden példámat lőttem el benne, szóval lesz még mit írni hozzá. Ja, és a vége nyolc és fél oldal lett a maximum kilenchez képest. Ja, és Benedek Marcell Mary Poppinsa tök jó. Mint P. L. Traversé.
Nadine írt tegnap este, hogy ma bejön ő is 11-re, és egész délelőtt velem lesz, mert béna vagyok. Jó. Csodálom azért az elszántságért, hogy képes a teljes vasárnapját reggeltől estig a boltban tölteni, sőt a jövő hetét is így tervezi, mert természetesen az esti műszakot nopláne nem csinálhatom egyedül. Lehet, hogy az motiválja, hogy így egy kalap túlórája lesz, amit szépen ki is fognak kifizetni, de lehet, hogy ahhoz van ennek köze, hogy ő az üzletvezető, és attól ilyen lelkes. Na mindegy, magamról nagyon nehezen képzelem el ugyanezt a lendületet. Szóval odajött nyitásra, le is tolt, hogy ne 3/4-re érjek oda, hanem jóval előbb (eddig a 3/4 volt a szabály, azért járok akkorra), aztán volt nagy humorfaktor, amikor semmi sem működött. Legalább egy óra volt, mire közös erővel elértük, hogy az összes tévé be legyen kapcsolva, és mindegyiken menjen valami, ráadásul pont az menjen, amit mi szeretnénk. Tiszta móka és kacagás volt. (Nem. Az agyam elszállt, amikor hatodszor kapcsoltam be a tévéket, mert ha a program nem hajlandó elindulni rajtuk, akkor természetesen három perc után kikapcsolnak. Néha akkor is, ha amúgy műsor megy rajtuk.) Kiderült, hogy a vécén kívül a bolt előtti járdát is mi takarítjuk, és a földön található rácsba beakadt csikkeket, ha nem tudjuk seprűvel kipiszkálni, a kis kezünkkel szedegetjük ki, és az eldobált szemetet (koszos zsepi, kajamaradék, műanyag pohár, stb.) szintén a kis kezünkkel szedjük össze. Én tudok róla, hogy finnyás vagyok, mert van ennyi önkritikám, de hát ezt azért ne már. Az is wtf számomra, hogy napi három alkalommal egy nedves ronggyal bele kell nyúlni a vécécsészébe, és ki kell törölgetni (nem is csinálom), de azért ez is van olyan durva, mint az. Igaz, a vécébe nyúlkáláshoz van gumikesztyű, de már zsenge ifjúkoromban kiderült, hogy az rajtam nem segít, ugyanúgy behányok, mint ha puszta kézzel kellene trutymákolnom. Ettől eltekintve nem volt rossz a nap, bár az kicsit idegesített, amikor Nadine a nyakamra állt, miközben az italautomatát pakoltam, és közölte, hogy azt nem úgy kell, hogy kihozok egy tálcán kilenc Red Bullt, nyolc kólát meg tíz Heineket, miután megállapítottam, hogy még ezek hiányoznak, hanem úgy, hogy kihozom a Red Bull-kartont, kipakolok annyit, amennyi kell, visszaviszem a kartont, kijövök a kólás kartonnal, és így tovább. Ha így csinálnám, egész nap is ellehetnék akár, amikor nyolcféle italból kell nagyon sok. De mindegy, ezekkel nem foglalkozom, ugyanarra az eredményre vezet az ő módszere is meg az enyém is, az enyém kicsit gyorsabb is, tehát úgy csinálom, "oszt" kalap-kabát. Még ebben a két napban :D
Ja, még annyi, hogy a vendégek Nadine-hoz járnak árulkodni rám, hát, ezen behaltam. Állítólag tegnap este odament hozzá az egyik pasi, és panaszkodott, hogy én milyen egy bunkó vagyok, mert túl sok pénzt adtam neki, ő meg nem lenyúlta, ahogy ezekben a körökben szokás, hanem visszahozta, és én erre annyit reagáltam, hogy "OK, gut", de ő megmondta nekem, hogy ilyenkor azt kell mondani, hogy "danke", és akkor mondtam is. Ezen elröhögtem magam. Az volt, hogy odajött, hogy túl sokat adtam vissza neki (a szívem megállt, hogy ne már, hát ilyet eddig sosem csináltam, ne szokjak már rá), mire én mondtam, hogy "OK, gut, danke sehr", ő meg egy bólintással nyugtázta, hogy megköszöntem. Hogy ebből hogy lett az, hogy én megköszönni sem bírom, hogy ő tisztességes, azt nem tudom. Lehet, hogy nem volt miről beszélgetnie, aztán ezt költötte. Ki érti ezt?
Erről a Nadine-ról sajnos csak az jut eszembe, hogy mennyire gáz tud lenni, amikor a butaság szorgalommal párosul. Szegénynek a képességei alapján gondolom ez az álommunka, hogy ő üzletvezető és szedheti a csikket meg pucolhatja a wc-t akár napi 12 órában, és benned is konkurenciát lát, mert biztosan ki akarod túrni, ezért próbál téged hülyének beállítani. Abban sem vagyok biztos, hogy ezt a rád árulkodós csávós sztorit nem ő költötte-e át kicsit. De tényleg hagyd már ott őket a fenébe :)
VálaszTörlésDe egyébként Nadine nagyon kedves, barátságos meg minden. Csak ilyenkor nem. Tény, hogy bénázgatok ebben-abban, de szerintem pár napra vagyok attól, hogy teljesen belejöjjek, és a fogadások is menjenek, meg a tévékkel is el tudjak bánni, akkor is, ha szívatnak. De erre már nem kerül sor, valószínű, hogy holnap megyek utoljára. Még azon tűnődöm, hogy a műszak elején szóljak, hogy csütörtökön már nem szeretnék bejönni (a szerda szabadnap), vagy záráskor közöljem a jó hírt. Szerencsétlen Nadine, remélem, utánam végre olyan kollégát kap, aki már tartósan megmarad a boltban.
TörlésSzerintem csak a végén. Ha az elején szólsz, elég kellemetlen munkanapod lesz.
TörlésHm, ebben van valami, köszönöm. Viszont a végén este 11 óra lesz. Nem késő az egy kicsit az ilyen mókákhoz?
Törlés