December 27.

Reggel anyuval és a barátnőjével, Zsuzsa nénivel elmentünk kirándulni. A szokásos útvonalamat szerettem volna megnézni: Hűvösvölgy - Erzsébet-kilátó - Normafa - Moszkva tér (csakazértis). Nagyon jólesett a kirándulás meg az is, hogy anyuék eljöttek velem, csak az erdőt sajnálom nagyon-nagyon. Teljesen tönkrement a december eleji ónos eső utáni fagyás miatt. Meg aztán hallottam olyat is, hogy előtte volt még egy nagy vihar, és már az is betett a fáknak. Erről vagy lemaradtam, vagy már nem emlékeztem rá. Az se kutya, hogy a kilátótól Normafáig kb. végig leszakadtak a vezetékek, van kidőlt oszlop is. Dolgoznak ugyan a letört ágak-gallyak eltakarításán (mármint az ösvényekről már félredobálták őket, de ott nem maradhatnak végig), mégis az a gyanúm, hogy lehangoló lesz a tavasz a Normafa környékén, sajnos :(

A kirándulás után jött Blanka, és elmentünk a Corvinba nézelődni meg shoppingolni. Szuper volt :) Mindenféle üzletbe benéztünk, és mindenféle dolgokról beszélgettünk. Nem jó, hogy most megint hetek-hónapok fognak eltelni addig, míg legközelebb találkozunk, de azzal biztatom magam, hogy nemsokára már Bécsben élek vagy élünk, és akkor minden sokkal egyszerűbb lesz.

És este esett nekem a hó. Amikor jöttem, szomorkodtam, hogy itt meleg van, hó meg sehol, pedig én úgy szeretem a havat, és annyira szurkoltam, hogy láthassak, mert Máltán ilyesmire esély sincs. (Mondjuk szilveszterre havat mondanak oda, ami nagyon kemény lenne, utoljára 1962-ben fordult elő, és 1858 óta is összesen ötször.) De a lényeg, hogy lett hó is, és bár elolvadt másnapra, nekem teljesült egy újabb vágyam. El is mentem sétálni éjfélkor, kiballagtam a Duna-partra, és gyönyörködtem a hóesésben meg a fehérségben. A Borároson kis híján összetörtem magam, amikor végigkorcsolyáztam egy hó alá került jégfolton, de szerencsére még csak el sem estem, csak egy kicsit meghúztam a csípőmet.