Férfiak, pt. nagyon sok

Rám ír a Badoon, hogy szívesen beszélgetne velem. (Jelzem, nálam be van állítva, hogy csevegni szeretnék.) Visszajelölöm, hogy oké, csevegjünk. Erre írja, hogy március óta van Máltán, tök szívesen találkozna is akár, úgy mégis könnyebb beszélgetni. Mondom, oké. Erre kapok egy kilométer hosszú levelet, hogy ő milyen jó a munkájában (mosogat), és csak úgy kapkodnak utána a szállodák, és végre beindult a szekér, és ő nagyon romantikus, és már öreg a rövid kapcsolatokhoz, és ma pont Sliemában jár, és reméli, ma lesz a napja, hogy végre (!) személyesen is megismerhet*, és majd meglátjuk, hogy lesz-e ebből kapcsolat, vagy sosem találkozunk többet.

Erre én megírtam neki Facebookon** (hosszas tökörészés meg finomkodás után, nehogy megbántódjon), hogy nekem ez így nyomasztó, mert bár tényleg jobb valakivel, mint egyedül, én nem szeretnék úgy találkozni senkivel, hogy akkor mi most össze akarunk jönni, mert alapvetően megvagyok magamban, és nem akarok ilyen jellegű stresszt meg görcsöt. Erre a következő reakció érkezett: oké, semmi gond, úgyis úgy döntött, hogy jövő héten megy haza "magyarba" (sic), aztán egy hónap múlva Amerikába, és ő nem keres párt, majd úgyis kialakul.

Ez olyan sok szempontból wtf, hogy el sem kezdem felsorolni. És akkor ne nézzek furán? Viszont büszke vagyok magamra, lassan megtanulok nemet mondani. Most például már el sem jutottam a kínos találkozóig, ahol órákig lehetett volna feszengeni. Yay me!

UPDATE: És itt még nem volt vége! Írogatott olyanokat, hogy én milyen különleges meg egyedi meg jó ember vagyok, csak nagy szerelmi csalódás ért, ezért visszahúzódó lettem, és aggódik értem, hogy pont rossz ember felé fogok nyitni. Erre először annyit írtam, köszi, de aztán kifejtette bővebben is, mire utaltam rá, hogy ő talán értem ne aggódjon, köszi, plusz megkérdeztem, honnan van a jóstehetsége. Mondta, veleszületett képesség. Aztán kifejtette, hogy sok sikert nekem Máltához, én is jó helyre jöttem, mert itt nincsenek párkapcsolatok (ez nyilván helyspecifikus, oké), erre még reagáltam, hogy nyilván, a párkapcsolat mint olyan halott, főleg Máltán, szerencse, hogy nem vagyok párkeresőben. Erre még írt egy olyat, hogy puszi a pocimra meg egy arasszal lejjebb, amihez gratuláltam neki, aztán feltette a költői kérdést, vajon az ágyban is ilyen vadmacska vagyok-e. Mondtam neki, ezt ő nem fogja megtudni, a fantáziájára bízom, aztán letiltottam a Facebookon és a Badoon is.

Most elbizonytalanodtam, nem tudom eldönteni, hogy minden férfi degenerált, vagy csak én vonzom ezeket. Egyik lehetőség sem túl biztató.


*Az egész sztori két nappal ezelőtt kezdődött.

** Merthogy bejelölt, és a fentiek egy részét már ott öntötte rám.