Szombat

július 06, 2014

Hát, ez sem volt egy rövid nap, de legalább van eredmény

Tegnap megpróbáltam kivenni egy szobát, de a megadott számon egy idős néni veszekedett velem, miközben a Facebookon a lány mondogatta, hogy az az anyukája, és beszéljek vele. Én próbálkoztam, de a nő nem ismert se Larát, se kiadó szobáról nem tudott, és amikor harmadszor is felhívtam (ne kérdezzétek, minek...), megfenyegetett, hogy feljelent, majd rám csapta a telefont. Ez nem volt annyira jó élmény, de így utólag már elég vicces. Ma a lány megadta a saját számát, felhívtam, és mondta, hogy az anyukája házában lehetne lakni, de csak egy hónapig, és csak 500 eurót kér. 500 euró nagyon-nagyon sok, még itt is, annyiért egy egész lakást kivehetnék, ha akarnék, de nem akarok, mert eldöntöttem, hogy nekem lakótársak kellenek. Szóval ez a próbálkozás kudarcba fulladt.

Reggel elmentem megnézni egy szobát, ami itt van Sliema és San Giljann határán, a hosteltől negyed óra, Pannáéktól tíz perc sétára. Nem mintha bármelyik szempont lenne a keresésben, de azt nagyon akartam, hogy itt maradhassak Sliemában, mert nagyon tetszik itt nekem. Egy tipikus máltai házban van a szoba, gyönyörű az is meg a ház is, és egy olasz srác meg egy francia lány lakja, utóbbi hamarosan egy német lányra cserélődik. Egy bajom volt, 310 eurót kérnek érte rezsivel együtt, én meg nem tudom, mennyit fogok keresni, ezért az otthoni keresetemhez tudok viszonyítani, és úgy ez az összeg irgalmatlanul nagy. Délutánra még volt egy másik szobanézésem, ahol 250-et kértek volna, igaz, két településsel délebbre, ezért megkérdeztem a srácot, estig ráérek-e a döntéssel. De mondta, hogy ezzel már megjárta egyszer, úgyhogy nem, 2-re jön egy másik ember is megnézni a szobát, és ha ő rábólint, az övé. Ezek után írtam a lánynak, akihez délután mentem volna, hogy mehetek-e korán, mire írt, hogy félreértés volt, mégsem hagyták cserben, bár azt hitte, pár óra múlva meg kiderült, hogy a lakótársa valóban beköltözik már hétfőn. Mielőtt ez utóbbi kiderült, nézegettem még lakásokat, meg egy magyar oldal is írt (két hete ígérték, hogy fognak, most lettek szabad szobáik), és ilyeneket tapasztaltam, hogy 380 + rezsi, sőt 400 + rezsi. Ezeket jeleknek éreztem, ezért amikor kiderült, hogy a másik szoba nem is szabad, írtam az olasz srácnak (Paolo), hogy kiveszem a szobát, ő meg megszervezte, hogy egy órával később már fizethessem is a kauciót. Egy nagyon idős néni a főbérlőnk, aki két házra lakik tőlünk, és azért jó Paolo szerint, mert nem jár a lakók nyakára, amíg azok normálisan viselkednek. Kedden költözöm Illetve a nagy bőröndöt már hétfőn átvihetem. Gyönyörű szobám lesz, majd mutatok képeket, és van íróasztalom, aminek különösen örülök. Ja, az utca neve Bonavita, vagyis jó élet. Reméljük, nomen est omen

Az is kiderült ma, hogy nagyon kedvesek és segítőkészek a helyiek. Mindenki mosolyog, és ha látják rajtam a tanácstalanságot, odajönnek, hogy eltévedtem-e, aztán útba igazítanak, sőt másokat is megkérdeznek, ha ők bizonytalanok. Egy nő például felkiabált egy erkélyen ülő pasinak, amikor kerestem a szobát reggel, és megkérdezte, merre van ez az utca. És megvan az első máltai szavam is: hnejja, vagyis felüljáró. Feltehetőleg nagyon sokat fogom használni Amúgy a hostelben a szobatársaim is nagyon jófejek, egy amerikai, egy orosz és egy spanyol lánnyal lakom együtt, mindhármukkal tök jókat lehet beszélgetni. Eddig két hosteles élményem volt, de ez mindkettőt kenterbe veri. Erről persze nem a hely tehet, csak a társaság más, meg én is úgy jöttem, hogy elhatároztam, márpedig ismeretségeket fogok kötni.

Ezek után még a diplomamellékletem másolata is megérkezett, azért is elmentem, itt van már a szekrényemben, úgyhogy tele vagyok örömmel Azért döbbenetes, hogy tegnap reggel derült ki, hogy baj van, és ma délután már a kezemben volt a megfelelő papír. Nem semmi.

Este átmentem Pannához. Ő a barátjával lakik, de a srác este hatra jár dolgozni, és hajnali ötre ér haza, ezért este tudunk császkálni, addig sincs egyedül, meg hát addig is együtt vagyunk. Ma megnéztük, hol tud majd kulcsot másoltatni, kerestünk eurós boltot, de már megszűnt, és néztünk edzőtermet, mert akarunk majd járni. Aztán váratlanul belefutottunk a Sliema festába, ami abból áll, hogy lezárják a tengerparti sétányt, kitelepül néhány árus, és tűzijáték meg egyéb tüzeskedés van. Valamiféle vallási ünnep, de még nem sikerült kideríteni, pontosan micsoda. Az útikönyvemben olvastam erről, ott az volt, hogy ez július első vasárnapján történik, ami annyira megzavart, hogy aztán egész este fogalmam sem volt, milyen nap van. Azért az augusztus 20-i tűzijáték izgalmasabb, de ez is szép volt. Este 11-kor vágtattam haza árkon-bokron keresztül. Jó néhányan jártak az utcákon, nem volt semmi, de... hááát... ezt nem akarom majd túl gyakran előadni azért.

Szóval megint szép, mozgalmas napom volt, holnap jól is fog esni egy kis pihenés Azt tervezem, elmegyek hajókázni Vallettába, aztán megkóstolok valami máltai fogást. Eddig minden nap magamnak készítettem ebédet, de persze olyat, amit otthon is szoktam enni, úgyhogy ideje kipróbálni valami helyi specialitást.