Végül az lett,
hogy teljesen elszállt a gép, kétpercenként kikapcsolt, úgyhogy hazavittem apunak, aki újratelepítette, és akkor már ott is aludtam. Így nem voltam egyedül egész este, bár ettől nem lett nekem jobb. De ma beszélgettem valakivel, akitől kaptam jó nagy lecseszést, hogy ettől az élménytől hogy lehet így kiborulni, meg kaptam mantrát is (ráérek, van még 8-10 évem, nincs veszve semmi, ráérek, van még 8-10 évem, nincs veszve semmi). Meg tanácsokat és útmutatásokat. Nagyjából talán összeszedtem magam, bár most úgy érzem, gyenge lábakon áll ez még azért. De igyekszem. Nagyon igyekszem. És most a gépem sem szívat. (Ezt lekopogom.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése