300: Rise of an Empire

Dani már hetek óta mondogatja, hogy nézzem meg, és amikor T. a szerdai mozizásra szintén ezt a filmet javasolta, úgy gondoltam, akkor hajrá.



A görög-perzsa háborúkról igazából elég homályos emlékeim vannak, régen volt már a gimi. Azért azt mindjárt tudtam, a 300 mire utal, ennek örültem. De nem is ez a lényeg, hanem a benyomásaim a filmről.

- Nagyon látványos, főleg 3D-ben.
- Nagyon sok benne kockahas, ami nekem inkább volt röhejes, mint bármi más. Ha valaki feltalálná az időgépet, nagyon szeretnék visszamenni az ókorba, és megnézni már egy görög harcost.
- Elég sok benne az amerikai elem, ami érthető, miután amerikai film, de ettől még vicces.
- Rengeteg benne a kegyetlenkedés és a vér. Bár tényleg látszik, hogy művér, akkor is elgondolkodtam azon, vajon a csatákban miért kell egymást ennyire megölni. Biztos azért, mert az látványos, de hát...
- Az Artemisziát játszó színésznő egész egyszerűen gyönyörű.



- Az egész film folyamán építgetik Artemiszia karakterét: okos, intelligens, ravasz, kegyetlen (ha akkoriban már lettek volna pszichiáterek...), mindenki egyből átlát, óriási hadvezér, stb., majd egyszer csak jön egy jelenet, amiben úgy viselkedik, mint a létező legostobább kis liba. Röhejes, nevetséges. (Én nevettem is.)
- Nagyon szép, korhű zene tartozik hozzá. Jó, tudom, hogy azzal nem lehetne eladni, nyilván, ez csak gonoszkodás. Meg tényleg jó a zene, legjobban a görögös dallamok tetszettek.

Fire Battle

- Érdekes volt megnézni, tulajdonképpen tetszett, de nem szoktam rá az akciófilmekre. Viszont ez az első közös moziélményünk, és közben fogta a kezemet, és amikor megijedtem valami hirtelen hanghatástól, akkor simogatta is :)

10 pontból 6,5.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai