A nyaralás önismereti utazás is
Megtudtam magamról, hogy felháborít és sért, ha férfiak megstírölnek nőket.
Ez úgy derült ki, hogy talpaltunk Londonban, és ha szép lányt látott, Dani megfordult, és utánanézett, jól végigmérte tetőtől talpig. Ettől bennem olyan feszültség keletkezett, hogy magam is meglepődtem. Mert ez olyan, mint a húspiacon, és a nő nem egy darab hús, hogy csak így stírölgessék. Azért furcsa ez, mert én nem vagyok feminista, viszont úgy nagyjából és egészében idegesít a feminizmus, ki nem állhattam amerikanisztikán a feministás kurzusokat, a világból ki tudtam volna szaladni tőlük. Gondolkodtam, mi billenthetett át, mi válthatta ki belőlem ezt az iszonyú erős ellenkezést eme jelenség ellen. Azt hiszem, a közelmúlt eseményei. Mert így kezdődött az az egész tavaszon és fél nyáron át tartó történet, ami eléggé kiütött. Pontosan így: utánam fordult és megnézett az illető, majd kommunikálni, beszélgetni, flörtölgetni kezdett, és amikor már azt hittem, hogy lesz valami, akkor hirtelen kiderült, hogy úgy nem mellesleg van ám a képben egy eléggé komoly kapcsolat is. Úgy néz ki, maradandó sérüléseket okozott bennem ez a kis sztori. De ha már egy fiúval utaztam, megkérdeztem, mi ebben a jó, miért csinálják ezt, nem érzik-e, hogy ezzel kissé megalázzák a nőt, de ő a maga részéről úgy érezte, semmi rosszat nem csinál, és tulajdonképpen én is értem, hogy nem, hiszen csak megnézte, az nem bűn. Igazából a kérdésre azt a választ kaptam, hogy eye candy. De akkor is...
Vajon most már így maradok, vagy majd ha kihevertem ezt a megaláztatást (mert eléggé megalázó volt nekem, ami történt, nagyon nehezen viselem, ha átvernek), akkor visszaalakulok azzá, aki észre sem veszi, hogy a férfiak megbámulják a nőket?
Ez úgy derült ki, hogy talpaltunk Londonban, és ha szép lányt látott, Dani megfordult, és utánanézett, jól végigmérte tetőtől talpig. Ettől bennem olyan feszültség keletkezett, hogy magam is meglepődtem. Mert ez olyan, mint a húspiacon, és a nő nem egy darab hús, hogy csak így stírölgessék. Azért furcsa ez, mert én nem vagyok feminista, viszont úgy nagyjából és egészében idegesít a feminizmus, ki nem állhattam amerikanisztikán a feministás kurzusokat, a világból ki tudtam volna szaladni tőlük. Gondolkodtam, mi billenthetett át, mi válthatta ki belőlem ezt az iszonyú erős ellenkezést eme jelenség ellen. Azt hiszem, a közelmúlt eseményei. Mert így kezdődött az az egész tavaszon és fél nyáron át tartó történet, ami eléggé kiütött. Pontosan így: utánam fordult és megnézett az illető, majd kommunikálni, beszélgetni, flörtölgetni kezdett, és amikor már azt hittem, hogy lesz valami, akkor hirtelen kiderült, hogy úgy nem mellesleg van ám a képben egy eléggé komoly kapcsolat is. Úgy néz ki, maradandó sérüléseket okozott bennem ez a kis sztori. De ha már egy fiúval utaztam, megkérdeztem, mi ebben a jó, miért csinálják ezt, nem érzik-e, hogy ezzel kissé megalázzák a nőt, de ő a maga részéről úgy érezte, semmi rosszat nem csinál, és tulajdonképpen én is értem, hogy nem, hiszen csak megnézte, az nem bűn. Igazából a kérdésre azt a választ kaptam, hogy eye candy. De akkor is...
Vajon most már így maradok, vagy majd ha kihevertem ezt a megaláztatást (mert eléggé megalázó volt nekem, ami történt, nagyon nehezen viselem, ha átvernek), akkor visszaalakulok azzá, aki észre sem veszi, hogy a férfiak megbámulják a nőket?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése