Neptun és egyetem még egyszer

Mivel B.K. nem reagált semmit a kérésemre, hogy hirdesse meg a hiányzó tanegységet, bementem 9-re a tanulmányishoz, K.K.-hoz, és mondtam neki, hogy választ nem kaptam, nem tudom, meghirdette-e a tanegységet, vagy most mi van. Megnézte, mondta, nincs itt meghirdetve semmi, kész, ez van. Mondtam, ez baj, mert ma van bent az oktató, aki aláírhatná az indexet. Mondta, akkor írassak vele egy A4-es lapra egy igazolást, hogy elvégeztem a tanegységet, aztán majd lesz valami. Erős kétségeim voltak afelől, hogy az MA felvételi kellős közepén az oktató fog-e nekem igazolást irkálni, de más lehetőség nem lévén kénytelen voltam bólogatni és beletörődni, hogy ennek sosem lesz vége.

Már éppen kifordultam volna az irodából, amikor K.K. utánam szólt, hogy most érkezett meg B.K. válasza (másolatban elküldte neki is), miszerint ő meghirdette a tanegységet a félév elején, csak valami elképesztően idétlen kódon. K.K. percekig ült a Neptun fölött, és röhögött, és mondogatta, hogy ez döbbenetes, ő ilyet még nem élt, ilyen a világon nincs, majd odahívott az asztala mögé, hogy akkor most nézzem meg, hogy van ez meghirdetve, elhiszem-e én ezt. Valami olyan rövidítés van a kódban, aminek semelyik doktori programhoz semmi köze, együtt sem jöttünk rá, honnan jöhetett. Felmerült a kérdés, nekem jó-e ez a kód, vagy megszívom, ha ezzel a rövidítéssel veszem fel, nem a sajátommal. De mivel a sajátommal nem hirdették meg, és már K.K.-nak meg nekem is eléggé elegünk volt, végül úgy döntöttünk, beveszünk egy-egy leszarom tablettát, és felvesszük nekem ezt a nyomorék tanegységet ezen a kódon, kinyomtatjuk, beragasztjuk az indexembe, aztán legyünk már túl ezen végre. Így is tettünk, alá is írta az oktató. Őszintén remélem, hogy nem vár rám még valami szívás amiatt, hogy ez a kód nem az a kód.

Mennyire elég már ebből az egyetemből, úristen. És bár ezzel minden tanegységem megvan, abszolválhatok, hol van még a vége!