Akkor az egyetemről meg a Neptunról
Az előzményekről annyit, hogy a Neptun egy fos, elnézést kérek a kifejezésért, de az. Használhatatlan, idióta felület, valószínűleg csak annak jó, aki pénzt kapott érte, hogy nálunk is bevezessék. Azzal nyitott, hogy nem engedte felvinni a rendszerébe a doktori iskolánk által meghirdetett tanegységek mintegy kilencven százalékát. Tehát nem arról van szó, hogy a hallgatók nem tudták felvenni a tanegységeiket, hanem konkrétan arról, hogy a tanszékek eleve fel sem tudták tölteni azokat. Ezért aztán élénk e-mailes kapcsolatba bonyolódtunk a tanulmányi ügyintézőnkkel, B.K.-val, akinek cuki kis táblázatban elküldtük, mely tanegységeket vennénk fel, ha lehetőség volna rá, és azt ígérte, majd a félév folyamán valahogyan kicselezi a Neptunt, feltölti a tanegységeket, majd egyesével felveszi a doktori iskolánk néhány száz hallgatójának a kívánt tárgyakat.
Ma aztán bementem az egyetemre, felvettem az indexemet. (Mivel csak egy-két embertől kell aláírás per félév, halál fölösleges májusban felvenni az indexet. Akkor szoktuk, amikor bent van az aláíró emberünk, és az aláírás után rögtön le is adjuk ezt a csodát.) Most az a hölgy a tanulmányis a doktorin, aki annak idején német szakon volt TO-s néni (K.K.), és nem szerettem, mert mindig veszekedett. Ma nem tette. Kezembe adta az indexet, elköszöntem, de ő a szavamba vágott:
- Nézze meg azt az indexet, hogy benne van-e minden tanegysége!
- Miért, lehet, hogy nincs bent minden?
- Könnyen előfordulhat.
Fellapoztam az indexet a megfelelő oldalon. A felvett öt tanegységből egy volt benne. Kicsit megemelkedett a vérnyomásom, de azért mosolyogva kérdeztem a hölgyet, mi ilyenkor a teendő.
- Bediktálja nekem a kódokat, én meg felveszem magának a Neptunban, aztán kinyomtatjuk és beragasztjuk a listát, és mehet a konzulenséhez aláíratni.
- De én nem tudom fejből a kódokat.
- Akkor mondja, miket vett fel!
- Például egy "ilyen-olyan szeminárium" című tanegységet.
- Itt ilyen nincs.
- Ajjaj. K. G. hirdette meg. Így nem tudunk rákeresni?
- Rákereshetünk. Nem, itt nincs ilyen.
- Akkor mi a teendő?
- Felmegy a tanszékre, kideríti a kódokat, aztán visszajön, és megpróbáljuk újra.
Basszus, basszus, basszus. Megköszöntem a segítségét, de nem mentem fel a tanszékre. Nem ismerek ott senkit, és nem volt kedvem most ezzel szórakozni. Gondoltam, a TO előtt régen voltak gépek, amiken lehetett netezni, majd a doktori képzés honlapjáról kiderítem a kódokat. Az ötlet jó volt, egy gép is ott van a régi helyen. Az egy dolog, hogy még az őskorból maradt itt, és minden kattintás után két teljes percet gondolkodik, mert bár ettől is halál ideges lettem, azért türtőztettem magam, gondolván, hamarosan meglesz a megoldás, ez megér 10-15 percet 2 helyett, amennyi egy normális gépen, normális net mellett lenne. Tíz perc után már a megoldás kapujában voltam, a BTK honlapján rákattintottam a doktori iskola nevére, amitől be kellett volna jönnie a doktori iskola honlapjának. De nem ez történt. Kiírta a drága, hogy ezt az oldalt nem tekinthetem meg, csak ha valaki beírja nekem a jóváhagyó jelszót. Mondtam, nyád, hogy ezt tíz perc után tudod kitalálni, amikor két kattintásra vagyok a jótól. Az még mindig szóba sem jöhetett, hogy felmenjek a tanszékre, ezért aztán hazarohantam negyed óra alatt, itthon megkerestem azt a nyomorult táblázatot, amit félév elején töltöttem ki, kimásoltam belőle az adatokat, majd visszarohantam újabb negyed óra alatt, hogy még az ebédszünet előtt elérjem K.K.-t és az aláíró emberemet is. A következő beszélgetést folytattuk ekkor K.K.-val.
- Itt van az összes kód, mindent kiírtam.
- Jól van, akkor kezdhetjük.
- X,Y,Z kódú tanegységek, egy konzultáció, két konferencia-előadás.
- Itt nincs ilyen. Nincs benne a doktori program nevének rövidítése a kódban?
- Abból a táblázatból írtam ki ezeket, amiket a félév elején kellett elküldeni B.K.-nak, aki ezeket a kódokat adta meg.
- Aha, elküldte neki a táblázatot, ő meg jól nem csinált vele semmit egész félévben. Na jó, igen, ezeket most már látom. Van még valami?
- Igen, az a szeminárium, amit mondtam, csak nem jól emlékeztem, nem sz, hanem s van a végén, és ez a kódja.
- Ezt nem találom. Biztos, hogy ez a kódja? Nincs benne a doktori program nevének rövidítése a kódban?
- Abban a listában, amiről válogattunk félév elején, nem volt.
- Pedig így, ahogy mondta, nincs itt ilyen.
- És ha megpróbáljuk a rövidítéssel? Hátha most benne lesz.
- Az előbbi háromnál is benne volt, pedig azokat is a rövidítés nélkül mondta.
- Nekem igazából mindegy, hogy benne van-e a rövidítés, ha a Neptunnak úgy jobb, csak sikerüljön aláíratni a tanegységeket.
(Mosolyog) - Jó, akkor nézem rövidítéssel. Nem, így sincs itt.
- Ajjaj. Annyit tudok, hogy AB/1,2,3 és 4 kódon is meghirdették, csak nekem a 3-as kell.
- Nem, itt nincs ilyen.
- De jó ez a Neptun.
- Hát igen, de itt nemcsak a Neptunnal van a baj, hanem B.K.-val is, de vele nagyon nagy, mert nem végzi el a munkáját, és én szenvedek miatta a hallgatókkal együtt.
(Itt elröhögtem magam) - Akkor most mit csináljunk?
- Menjen haza, írjon B.K.-nak, hogy hirdesse meg ezt a kurzust, aztán jöjjön vissza valamelyik nap, felveszem a tárgyakat a Neptunban, kinyomtatjuk, beragasztjuk a listát, aztán mehet aláíratni.
- Az a baj, hogy az, akinek az ötből négy tanegységet alá kellene írnia, ma bent van, de utána nagyon sokáig nem lesz.
- De mit csináljak, ha egyszer ez a tanegység nincs meghirdetve? Azt hogy fogja aláírni az oktató?
- Azt pont nem neki kell aláírnia, hanem egy másik oktatónak, aki ma nincs bent. Olyat nem lehet, hogy felveszi nekem most a meglévő egy mellé ezt a hármat, ami meg van hirdetve, ezeket aláíratom, aztán írok B.K.-nak, és ha az utolsó tanegységet is meghirdette, akkor visszajövök Önhöz?
- De, ezt lehet.
Felveszi a tanegységeket, kinyomtatja, beragasztja, közben sóhajtozik, láthatólag ki van borulva, jó eséllyel nem én vagyok az első ma, akivel ennyit szív B.K. és a Neptun miatt. Átadja az indexemet, mosolyog.
- Sok sikert B.K.-hoz.
(Elröhögöm magam) - Önnek pedig kitartást a továbbiakhoz!
- Köszönöm.
Még a lépcsőn lefelé is röhögtem. Ez azért kész kabaré, komolyan mondom. A tanulmányi rendszerünk egy fos, a tanulmányi ügyintézőnk meg nem végzi el a feladatai egy részét, így aztán a hallgatók meg a tanulmányis idegösszeomlást kapnak a vizsgaidőszakban.
Ha legközelebb eszembe jutna jelentkezni a műintézmény bármely szakára, bármilyen képzésre, akkor valaki vágjon orrba, jó?
Ma aztán bementem az egyetemre, felvettem az indexemet. (Mivel csak egy-két embertől kell aláírás per félév, halál fölösleges májusban felvenni az indexet. Akkor szoktuk, amikor bent van az aláíró emberünk, és az aláírás után rögtön le is adjuk ezt a csodát.) Most az a hölgy a tanulmányis a doktorin, aki annak idején német szakon volt TO-s néni (K.K.), és nem szerettem, mert mindig veszekedett. Ma nem tette. Kezembe adta az indexet, elköszöntem, de ő a szavamba vágott:
- Nézze meg azt az indexet, hogy benne van-e minden tanegysége!
- Miért, lehet, hogy nincs bent minden?
- Könnyen előfordulhat.
Fellapoztam az indexet a megfelelő oldalon. A felvett öt tanegységből egy volt benne. Kicsit megemelkedett a vérnyomásom, de azért mosolyogva kérdeztem a hölgyet, mi ilyenkor a teendő.
- Bediktálja nekem a kódokat, én meg felveszem magának a Neptunban, aztán kinyomtatjuk és beragasztjuk a listát, és mehet a konzulenséhez aláíratni.
- De én nem tudom fejből a kódokat.
- Akkor mondja, miket vett fel!
- Például egy "ilyen-olyan szeminárium" című tanegységet.
- Itt ilyen nincs.
- Ajjaj. K. G. hirdette meg. Így nem tudunk rákeresni?
- Rákereshetünk. Nem, itt nincs ilyen.
- Akkor mi a teendő?
- Felmegy a tanszékre, kideríti a kódokat, aztán visszajön, és megpróbáljuk újra.
Basszus, basszus, basszus. Megköszöntem a segítségét, de nem mentem fel a tanszékre. Nem ismerek ott senkit, és nem volt kedvem most ezzel szórakozni. Gondoltam, a TO előtt régen voltak gépek, amiken lehetett netezni, majd a doktori képzés honlapjáról kiderítem a kódokat. Az ötlet jó volt, egy gép is ott van a régi helyen. Az egy dolog, hogy még az őskorból maradt itt, és minden kattintás után két teljes percet gondolkodik, mert bár ettől is halál ideges lettem, azért türtőztettem magam, gondolván, hamarosan meglesz a megoldás, ez megér 10-15 percet 2 helyett, amennyi egy normális gépen, normális net mellett lenne. Tíz perc után már a megoldás kapujában voltam, a BTK honlapján rákattintottam a doktori iskola nevére, amitől be kellett volna jönnie a doktori iskola honlapjának. De nem ez történt. Kiírta a drága, hogy ezt az oldalt nem tekinthetem meg, csak ha valaki beírja nekem a jóváhagyó jelszót. Mondtam, nyád, hogy ezt tíz perc után tudod kitalálni, amikor két kattintásra vagyok a jótól. Az még mindig szóba sem jöhetett, hogy felmenjek a tanszékre, ezért aztán hazarohantam negyed óra alatt, itthon megkerestem azt a nyomorult táblázatot, amit félév elején töltöttem ki, kimásoltam belőle az adatokat, majd visszarohantam újabb negyed óra alatt, hogy még az ebédszünet előtt elérjem K.K.-t és az aláíró emberemet is. A következő beszélgetést folytattuk ekkor K.K.-val.
- Itt van az összes kód, mindent kiírtam.
- Jól van, akkor kezdhetjük.
- X,Y,Z kódú tanegységek, egy konzultáció, két konferencia-előadás.
- Itt nincs ilyen. Nincs benne a doktori program nevének rövidítése a kódban?
- Abból a táblázatból írtam ki ezeket, amiket a félév elején kellett elküldeni B.K.-nak, aki ezeket a kódokat adta meg.
- Aha, elküldte neki a táblázatot, ő meg jól nem csinált vele semmit egész félévben. Na jó, igen, ezeket most már látom. Van még valami?
- Igen, az a szeminárium, amit mondtam, csak nem jól emlékeztem, nem sz, hanem s van a végén, és ez a kódja.
- Ezt nem találom. Biztos, hogy ez a kódja? Nincs benne a doktori program nevének rövidítése a kódban?
- Abban a listában, amiről válogattunk félév elején, nem volt.
- Pedig így, ahogy mondta, nincs itt ilyen.
- És ha megpróbáljuk a rövidítéssel? Hátha most benne lesz.
- Az előbbi háromnál is benne volt, pedig azokat is a rövidítés nélkül mondta.
- Nekem igazából mindegy, hogy benne van-e a rövidítés, ha a Neptunnak úgy jobb, csak sikerüljön aláíratni a tanegységeket.
(Mosolyog) - Jó, akkor nézem rövidítéssel. Nem, így sincs itt.
- Ajjaj. Annyit tudok, hogy AB/1,2,3 és 4 kódon is meghirdették, csak nekem a 3-as kell.
- Nem, itt nincs ilyen.
- De jó ez a Neptun.
- Hát igen, de itt nemcsak a Neptunnal van a baj, hanem B.K.-val is, de vele nagyon nagy, mert nem végzi el a munkáját, és én szenvedek miatta a hallgatókkal együtt.
(Itt elröhögtem magam) - Akkor most mit csináljunk?
- Menjen haza, írjon B.K.-nak, hogy hirdesse meg ezt a kurzust, aztán jöjjön vissza valamelyik nap, felveszem a tárgyakat a Neptunban, kinyomtatjuk, beragasztjuk a listát, aztán mehet aláíratni.
- Az a baj, hogy az, akinek az ötből négy tanegységet alá kellene írnia, ma bent van, de utána nagyon sokáig nem lesz.
- De mit csináljak, ha egyszer ez a tanegység nincs meghirdetve? Azt hogy fogja aláírni az oktató?
- Azt pont nem neki kell aláírnia, hanem egy másik oktatónak, aki ma nincs bent. Olyat nem lehet, hogy felveszi nekem most a meglévő egy mellé ezt a hármat, ami meg van hirdetve, ezeket aláíratom, aztán írok B.K.-nak, és ha az utolsó tanegységet is meghirdette, akkor visszajövök Önhöz?
- De, ezt lehet.
Felveszi a tanegységeket, kinyomtatja, beragasztja, közben sóhajtozik, láthatólag ki van borulva, jó eséllyel nem én vagyok az első ma, akivel ennyit szív B.K. és a Neptun miatt. Átadja az indexemet, mosolyog.
- Sok sikert B.K.-hoz.
(Elröhögöm magam) - Önnek pedig kitartást a továbbiakhoz!
- Köszönöm.
Még a lépcsőn lefelé is röhögtem. Ez azért kész kabaré, komolyan mondom. A tanulmányi rendszerünk egy fos, a tanulmányi ügyintézőnk meg nem végzi el a feladatai egy részét, így aztán a hallgatók meg a tanulmányis idegösszeomlást kapnak a vizsgaidőszakban.
Ha legközelebb eszembe jutna jelentkezni a műintézmény bármely szakára, bármilyen képzésre, akkor valaki vágjon orrba, jó?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése