Süti, nem süti

Négy sütit akartam sütni ma eredetileg. Ez háromra módosult, amikor rájöttem, hogy a hétfőn szállítandó tortát talán hülyeség pénteken megsütni. Később kettőre, amikor rájöttem, hogy két süti összerakása, kinyújtása és sütőbe pakolása után nincs kedvem egy harmadikhoz is. Az mondjuk sütés nélküli, hála a jó égnek, és szintén csak hétfőn kell, úgyhogy egyelőre no para.

Szóval készült két tepsi sajtos keksz, illetve eddig egy, a másik még nem ment be a sütőbe, merthogy ott most a mákos bejgli süldögél. Hallottam sztorikat arról, hogyan szokott sikerülni az ember életének első bejglije, na, hát nem én leszek a kivétel. Mondjuk nem voltak illúzióim. Szerencsére már az elején megígértem magamnak, hogy bármi legyen is a végeredmény, meg fogom enni. Mivel a tészta és a töltelék is isteni finom volt már nyersen is, ezért jó eséllyel tudom majd tartani magam az ígéretemhez.

Akkor most mulassunk rajtam!
A bejglireceptnek volt egy olyan pontja, hogy feltekerjük a megkent tésztát, majd szúrunk rá két lyukat a gőz miatt, mert ha a gőz tud távozni, nem fog szétrepedni a bejgli. Nos, feltekerés után erre a pontra a következőt mondtam: "Höhö!" Az én tésztámon feltekerés után konkrétan több volt a lyuk, mint a tészta. Nem lep meg, nekem eddig az összes kókusz- és keksztekercsem is szanaszét repedt, aminek az okára valószínűleg sosem fogok rájönni, de legalább nem ért meglepetésként, hogy a bejglim is így járt. Íme a kész mű:

Voilá, bejgli. Ronda és finom :) Az majd reggel derül ki, lehet-e szeletelni, vagy a klasszikus, kiskanállal evős változatot sikerült elkészítenem.

A sajtos keksz azért jóval egyszerűbb vállalás, mint a bejgli, nem is szúrtam el. Ennek a receptjében is voltak izgi dolgok. Ilyet szól: "A tésztát nagyon vékonyra nyújtjuk, lekenjük tojással, megszórjuk sajttal, majd egyenlő méretű rombuszokra vágjuk." Erre a reakcióm: "Not bloody likely."* És felkockáztam. És nekem így is tökéletes lesz. Rombusz, persze. Jó, hogy má' nem trapéz vagy nyolcszög. (Jó, még emlékszem, hogy a négyzet is rombusz, de nem minden rombusz négyzet, és különben is.)

Sajtos keksz. Nyami!

Szóval a húsvéti sütik fele megvan, és eddig úgy látom, hogy még ha nem is kínálnék meg belőlük senkit, akkor is elfogyna mindkét süti egy hét alatt. Elégedett vagyok.

UPDATE: Kereken hajnali egyre elkészült a második adag sajtos keksz is. És még mindig lenne 8 órám aludni, ha nem kéne hajat mosnom. Hmm.

*A linkelt videón 4:22-től látható az ehhez a mondathoz vezető jelenet, de amúgy az egész öt perc megéri - sőt az egész film.