Okmányiroda

1. Nyugodtan foglalj időpontot, úgysem kerülsz sorra akkor, amikorra foglaltál. Meg előbb sem, mert nem akkorra van időpontod, máskor gyere időben. Csak negyed órával, esetleg húsz perccel utána van esélyed ügyintézőhöz jutni.

2. Csak két esetben van lehetőséged arra, hogy több órányi várakozás nélkül kerülj az ügyintéző színe elé: ha van időpontod, vagy ha az ügyintéző lánya vagy. Ez nem vicc! Egy pasi elkezdett üvöltözni, hogy ő már fél órája ott van, már negyed órája az ügyintézőhöz kellett volna kerülnie, erre jön az a fiatal hölgy, most érkezett, és már le is ültették, ő meg várhat. Erre az ügyintéző: "Ő a lányom, már ne is haragudjon!" Ha mástól nem, ettől nekem is lilára váltott volna a fejem. Kit érdekel, hogy a lánya-e? Hányinger.

3. Ha van olyan ügy, amit teljesen felesleges személyesen intéztetni emberekkel, az a lakcímbejelentés. Van egy nyomtatvány, amit véletlenül sem lehet a netről letölteni, hanem be kell fáradni érte, aztán ki kell tölteni, aztán alá kell íratni a lakás tulajdonosával, aztán időpontot kell foglalni, oda kell fáradni az okmányirodába, ott az ügyintéző elolvassa a lapodat, amikor végre sorra kerülsz, majd kinyomtatja a lakcímkártyát. Biztos nagyon fájdalmas lenne, ha le lehetne tölteni ezt a nyomorult lapot a netről, itthon kitöltögetném, aláíratnám a tulajdonossal, majd elküldeném postán, aztán ők meg visszaküldenék mondjuk egy hét múlva a kártyát. Vagy ha, ad absurdum, neten lehetne intézni ezt az egészet. Döbbenet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai