2012 az olvasás éve volt
Nekem legalábbis. Ezzel kapcsolatban is visszaolvastam a tavalyi bejegyzést, és ott azt írtam, nem akarok több könyvet olvasni, mint 2011-ben (ez 57 kötet), de jó lenne megint ugyanannyit. Ehhez képest idén összejött a 100 könyv, sőt mi több, 103, annak ellenére, hogy júniustól augusztusig kb. négy kötetet olvastam csak el. Ráadásul még csak nagyon sok nagyon rövid sem volt köztük: ha jól számoltam, úgy 15 darab 100 oldalnál rövidebb könyv van a listámon. Nem szeretnék legjobb és legrosszabb könyvet választani, bár utóbbi címért jó eséllyel indulna A jelenlét előállítása Hans Ulrich Gumbrechttől.
Akkor jöhet a kép, mint tavaly: a molyos olvasmánylista a borítókkal, félig-meddig olvasható címekkel.
Tavaly olyanokat írtam, hogy az akkori karácsonyra kapott összes, és az előző karácsonyról maradt két könyvet szeretném elolvasni, plusz azt az egyet, ami éppen akkor folyamatban volt. Na, az előző karácsonyról maradt két könyv továbbra sem került sorra, ahogy az azelőtti karácsonyra kapott kettő sem, ez összesen már négy. Jó lenne, ha idén végre ezeket is elolvasnám, amire jó esélyem van, mert a négyből három kihíváshoz is kell majd. A tavaly karácsonykor folyamatban lévő könyv máig is folyamatban van, egyszerűen gondolni sem tudok rá. Corelli kapitányról és az ő mandolinjáról van szó, amiből még lenne hátra mintegy 150 oldalam. 2011 márciusában kezdtem a könyvet, és azóta küzdök vele. Lehetne persze jelölni a molyon, hogy félbehagytam, aztán lefelejteni az egészet, de ezt nem szeretném: ha valamit elkezdek, csináljam szépen végig. Kíváncsi leszek, 2013-ban lesz-e erre érkezésem, vagy már örökre ott figyel majd szerencsétlen az éppen olvasott könyvek között.
Jövőre ismét nem teszek fogadalmat olvasásügyben, és nem szeretnék többet olvasni, mint idén. Nagyon örülök, és büszke is vagyok rá, hogy idén meglett a 100 kötet, most már tudom, hogy ilyet is tudok, de innentől megint csak annyi a terv, hogy heti egy könyvet olvassak el. Az bőven elég. Mondjuk amilyen könyvek tervben vannak jövőre, sokkal több nem is fog menni.
Két nagyobb kihíváson veszek részt jövőre, ebből az egyik már idén november (?) óta tart. Ez a könyvmolypárbaj, amihez 11 könyvet kell elolvasni jövő szeptemberig (?). Az alábbi könyveket jelöltem ki erre a kihívásra:
Akkor jöhet a kép, mint tavaly: a molyos olvasmánylista a borítókkal, félig-meddig olvasható címekkel.
Ha jól számolom, két könyvről nincs kép, de azt hiszem, most nem állok neki kikeresgélni, melyik az a kettő. Nyugodtan el lehet nekem hinni, hogy 103 a pontos szám, a Moly megszámolta nekem.
Jövőre ismét nem teszek fogadalmat olvasásügyben, és nem szeretnék többet olvasni, mint idén. Nagyon örülök, és büszke is vagyok rá, hogy idén meglett a 100 kötet, most már tudom, hogy ilyet is tudok, de innentől megint csak annyi a terv, hogy heti egy könyvet olvassak el. Az bőven elég. Mondjuk amilyen könyvek tervben vannak jövőre, sokkal több nem is fog menni.
Két nagyobb kihíváson veszek részt jövőre, ebből az egyik már idén november (?) óta tart. Ez a könyvmolypárbaj, amihez 11 könyvet kell elolvasni jövő szeptemberig (?). Az alábbi könyveket jelöltem ki erre a kihívásra:
Ezek közül már idén elolvastam a Csodaidőket, a Vanished című csodát és a Finn Family Moomintrollt, tehát nyolc kötet maradt, amiből hét saját tulajdon, tehát akkor kerítek rá sort, amikor akarok, a Száz év magány meg anyuéké, úgyhogy azt jó lenne minél előbb elolvasni, hogy vissza tudjam adni nekik.
A másik nagy kihívás a várólista-csökkentés. Ennek az a lényege, hogy el kell olvasni január 1. és december 31. között 12 olyan könyvet, ami már évek óta, de minimum fél éve ül a polcon olvasatlanul, jobb sorsára várva. Ide két polccal lehet nevezni, ha valaki szeretne, egy alappal és egy alternatívval. Az alternatív arra jó, hogy az ember valamelyik alapkötetet helyettesítheti egy másikkal, ha nincs kedve az alaphoz, vagy túl hosszú, vagy beletört a bicskája, ilyesmi. Nekem idén két polcom volt, de nem kellett használnom az alternatívat, igaz, az alappolc kivégzése után az alternatívról is elolvastam egy könyvet. Mivel az a biztos, ha az embernek van alternatív polca, jövőre is lesz ilyenem. Az idei alternatív polcra tettem plusz egy könyvet ahelyett, amit idén végül elolvastam, és az lesz a 2013-as alappolcom, aztán csináltam egy új alternatívat. Mutatom:
Alappolc 2013-ban, nagy részük kettő-négy éve olvasásra vár
Alternatív polc 2013-ban, ezek közül van néhány, amit csak idén kaptam/vettem
Egyéb kihívásokból (egyelőre) tíz darabot vállaltam, ezekhez összesen 18 könyvet kell majd elolvasnom.
Kakukktojás a Tizenhét hattyúk és a Farmer Boy, mert már olvastam mindkettőt, de a listán hagytam, mert különben elfelejtem majd linkelni őket a megfelelő kihíváshoz. Valamint hiányzik róla a tizedik kihíváshoz a két könyv, amit el kell rá olvasni, mert még nem döntöttem el, melyik lesz az a kettő.
Ezen kívül egy csomó könyvet kaptam a névnapomra és karácsonyra, ezekről csináltam egy fényképet:
Ezek közül is jó lenne minél többet elolvasni.
Ha mindent összevetek, akkor 2013-ban összesen 50 könyv vár rám. Tekintve, hogy egy évben 52 hét van, ez azt is jelentené, hogy összesen két olyan könyvet olvashatok, ami nincs ezen listák egyikén sem. Ez így érdekes, de azért sejtem, hogy lesz majd olyan hét, amikor több is belefér, pl. a két Fairy Oak egyenként kb. két nap, és az Így tanulok nyelveket sem olyan nagyon hosszú. Majd meglátjuk, mennyit tudok teljesíteni ebből a sok vállalásból, bár biztató, hogy idén a hasonlóan sokból csak egy kihívásra vállalt könyvet buktam, mert nem volt kedvem elkezdeni. (Virginia Woolftól a The Waves volt ez a könyv.) Arról már nem is beszélve, hogy csak a január 9-i vizsgámra jó lenne átrágni magam hét könyvön, amiből kb. három érdekel, a többi közben, gondolom, bőséges nyafogás várható.
Nem tudom, láttad-e, hogy G. Krisztánál meg a Corelli volt az év legjobb könyve. Ezen nagyon elámultam. A másik, amit ide akartam fűzni, hogy nekem is a Waves az egyik, amibe bele akarok vágni. Kihívásból meg annyira rákattintottam, hogy hihetetlen. Szerencsére van némi átfedés, főleg a várólistás polccal.
VálaszTörlésIgen, láttam. Engem is meglepett, de hát ízlések és pofonok. Pl. tavaly rám nagy hatással volt Máté Angi Mamója, anyunak meg egyáltalán nem tetszett.
VálaszTörlésÉn most már nem vagyok biztos benne, hogy akarom a Wavest, de majd meglátjuk, hogyan alakul. A kihívások esetében szerintem mindenkinél van egy időszak, amikor nagyon rákattan, és bevállal vagy ezer kihívást egy évre, aztán nem győzi őket teljesíteni :) De már sok olyan molyt láttam, aki megunta a dolgot, és már nem hajlandó újabb kihívásokra jelentkezni. Majd kiderül, nálunk hogyan alakul, én egyelőre tele vagyok kihívásokkal, pedig ez már a harmadik év, amiben kihívásozom :)