Lizám

Hirtelen megváltozott valami, és most már nem sírni van kedvem, ha meglátok róla egy képet, hanem mosolyogni. Nemsokára elkészül az a 100 képes album, amiben a fele minimum Liza képe (direkt ezért vettem a kupont, miután meghalt), és már alig várom, hogy le lehessen venni a polcról, és át lehessen lapozni, amikor olyan kedvem van. Azért egy album mégis más, mint gépen kattintgatni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai