Szilágyi Domokos Peter Pan-fordítása könyvritkaságnak számít errefelé, én sem jutottam volna hozzá a nyomtatott változathoz, ha nincs akkora mázlim, hogy a fordítóknál az egyik alapember Erdélyben nőtt fel, és ezt a könyvet kapta a megjelenése évében egy iskolai ünnepélyen. Akárhogy is, a legteljesebb magyar változat, ami jelenleg létezik (és nagy vágyam, hogy én készíthessem az első tökéletesen teljeset, bár nagyon kemény feladat lenne, az tuti). Erre azt a kritikát olvasom róla, hogy szerkesztőért kiáltó formában jelent meg, és szinte nyersfordítás. Kicsit eltátottam a számat. Én a magam részéről találtam benne vagy négy elgépelést meg néhány erdélyi szót, de hogy nyersfordítás lenne, azt nem merném állítani. Meg azt sem, hogy ez az ember nem tudott magyarul. Azért csak költő volt. Hiába, ízlések és pofonok. (És ha valakinek rengeteg felesleges ideje van, szívesen venném a véleményét: http://mek.niif.hu/01600/01661/index.phtml)
Nehéz
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is. Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
Megjegyzések
Megjegyzés küldése