Para
Kezdek izgulni. Holnap konferencia. Már egészen jól megy a szövegem papír nélkül, de egyre inkább tartok tőle, hogy annyira fogok félni, hogy ott nem fog menni, úgyhogy kinyomtatom szépen, és elviszem magammal, és ott lesz a kezemben végig. 15 perc van minden előadásra, én a legutóbbi méréskor 14:46-ot teljesítettem, jó lenne, ha ott is így sikerülne. Ja, ebben már benne vannak azok a kis megállások is, amikor az elgondolás szerint a közönség idézeteket olvasgat. Szerintem tök jó Power Pointom lett, ami persze nem lenne ilyen szép, ha Tomi nem segít, mert ugye ezekhez a dolgokhoz neki van tehetsége, én csak azt tudom, amire emlékszem a gimiből. Remélem, jó lesz. Ma még annyival tudok hozzájárulni a holnapi sikerhez, hogy kihagyom a margitszigeti futást, pedig tök nagy kedvem lenne, de valami azt súgja, hogy Murphy a sarkamban liheg, és tuti ma történne valami (kificamodás, nagy esés, bármi, ami megakadályozhatja a holnapi megjelenést).
Ma szerettem volna bemenni ugyanennek a konferenciának a délutáni etapjára, de nem sikerült. Az ok prózai: nem bírtam előkeríteni azt a blúzt, amiben el lehetett volna menni oda, pólóban vagy mintás blúzban meg nem akartam. Helyette elballagtam szépen blúzt venni. Teljesen lehangolt a projekt. Az egy dolog, hogy három üzletet jártam végig, és igazán szépen még így sem láttam sehol. Az egy másik dolog, hogy nem értem, mi kerül ezeken a ruhadarabokon ilyen iszonyú sokba. De az, amit az öltözőfülkék tükrében láttam, na az elfogadhatatlan. Szerintem nincs még egy nő a világon, aki annyi mozgással, amennyit én végzek hetente (kb. 10 óra, de ha ez-az kimarad, akkor is 8), valamint nem mintaszerű, de nem is túl gázos étkezéssel (nem sűrűn eszem kenyeret, nem járok Mekibe, nem gyakran eszem bő zsírban sült kajákat) hat hónap (!!!) alatt ne fogyna legalább 10 kg-ot. Itt vagyok viszont én, aki az előbb felsoroltak mellett a következőt értem el: 3 kg pluszt. Komolyan mondom, ezt soha nem fogom megérteni. Januárban azt gondoltam, ilyenkorra már úgy nézek majd ki, mint 2007 nyarán. Na jó, ezt visszavonom, néztem magamról akkor készült képeket, és pont olyan durván néztem ki, mint most, csak sokkal pattanásosabb volt a fejem. Akkor most ezt is felveszem a "nem értem" listára, akkor kb. 12 kg-mal voltam könnyebb, mint most. Na mindegy. Szóval azt hittem, mostanra normális alakom lesz, ha vékony nem is leszek már soha. De nem. Valaki segítsen már rajtam, mit csináljak, hogy ne legyek ilyen amorf! Tiszta röhej. Mert még ha mindenféle csodaturmixot iszogatnék, és úgy nem történne semmi, sejteném, mi a gond. De így? Hát mégis mire gondoljak? Lényeg, hogy teljesen befordultam a vásárlás végére, amiben az is segített, hogy a két gagyi, egy normális (de eltűnt állapotú és piros) melltartóm helyett/mellé vettem egy új fehéret, de nem volt az egész üzletben egy sem, ami ne lett volna teljes egészében merevített. Ezt sem fogom megérteni soha. Meg azt sem, miért kerül egy melltartó majdnem annyiba, mint egy egyébként drága fehér blúz. Jó, abbahagyom a panaszkodást, végül is lett blúzom meg melltartóm is, nincs okom sírás-rívásra, csak még annyit szeretnék elmondani, hogy azzal a testalkattal, amit a H&M tükrében láttam, nem csoda, hogy senki nem jön a közelembe se, és 6 év után sincs igénye rá a velem élő férfi egyednek, hogy elvegyen. (Ne magyarázd meg, már megértettem, csak ez most ide illik.)
Szóval holnap performansz. Majd szurkoljatok! Élőben vagy virtuálisan, mindenképpen jól fog jönni.
Ma szerettem volna bemenni ugyanennek a konferenciának a délutáni etapjára, de nem sikerült. Az ok prózai: nem bírtam előkeríteni azt a blúzt, amiben el lehetett volna menni oda, pólóban vagy mintás blúzban meg nem akartam. Helyette elballagtam szépen blúzt venni. Teljesen lehangolt a projekt. Az egy dolog, hogy három üzletet jártam végig, és igazán szépen még így sem láttam sehol. Az egy másik dolog, hogy nem értem, mi kerül ezeken a ruhadarabokon ilyen iszonyú sokba. De az, amit az öltözőfülkék tükrében láttam, na az elfogadhatatlan. Szerintem nincs még egy nő a világon, aki annyi mozgással, amennyit én végzek hetente (kb. 10 óra, de ha ez-az kimarad, akkor is 8), valamint nem mintaszerű, de nem is túl gázos étkezéssel (nem sűrűn eszem kenyeret, nem járok Mekibe, nem gyakran eszem bő zsírban sült kajákat) hat hónap (!!!) alatt ne fogyna legalább 10 kg-ot. Itt vagyok viszont én, aki az előbb felsoroltak mellett a következőt értem el: 3 kg pluszt. Komolyan mondom, ezt soha nem fogom megérteni. Januárban azt gondoltam, ilyenkorra már úgy nézek majd ki, mint 2007 nyarán. Na jó, ezt visszavonom, néztem magamról akkor készült képeket, és pont olyan durván néztem ki, mint most, csak sokkal pattanásosabb volt a fejem. Akkor most ezt is felveszem a "nem értem" listára, akkor kb. 12 kg-mal voltam könnyebb, mint most. Na mindegy. Szóval azt hittem, mostanra normális alakom lesz, ha vékony nem is leszek már soha. De nem. Valaki segítsen már rajtam, mit csináljak, hogy ne legyek ilyen amorf! Tiszta röhej. Mert még ha mindenféle csodaturmixot iszogatnék, és úgy nem történne semmi, sejteném, mi a gond. De így? Hát mégis mire gondoljak? Lényeg, hogy teljesen befordultam a vásárlás végére, amiben az is segített, hogy a két gagyi, egy normális (de eltűnt állapotú és piros) melltartóm helyett/mellé vettem egy új fehéret, de nem volt az egész üzletben egy sem, ami ne lett volna teljes egészében merevített. Ezt sem fogom megérteni soha. Meg azt sem, miért kerül egy melltartó majdnem annyiba, mint egy egyébként drága fehér blúz. Jó, abbahagyom a panaszkodást, végül is lett blúzom meg melltartóm is, nincs okom sírás-rívásra, csak még annyit szeretnék elmondani, hogy azzal a testalkattal, amit a H&M tükrében láttam, nem csoda, hogy senki nem jön a közelembe se, és 6 év után sincs igénye rá a velem élő férfi egyednek, hogy elvegyen. (Ne magyarázd meg, már megértettem, csak ez most ide illik.)
Szóval holnap performansz. Majd szurkoljatok! Élőben vagy virtuálisan, mindenképpen jól fog jönni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése