Corelli kapitány meg az ő mandolinja

Ki hitte volna, hogy A gyűrűk ura után megint belefutok egy olyan könyvbe, amit képtelen vagyok végigolvasni. Jaj, nagyon unalmas :( Alapvetően nem lenne rossz, szépen bemutatja a második világháború egy szakaszát, a görögöket, Kefalóniát, csak cselekmény nem nagyon van. Vannak humoros epizódok, de többnyire kínszenvedés az egész. Ezért lehet, hogy bár csak 435 oldal, két hete olvasom, és még mindig csak a 300. oldalon járok. Azért is ijesztő a helyzet, mert régen nem fordult elő, hogy egy könyvet ne bírtam volna végigolvasni. Lehet, hogy elromlottam? Ráadásul itt vár az asztalom szélén a filozófián meg a Pán Péteren kívül három régi nagy vágy: Joanne Harristől a Five Quarters of an Orange, valamint Roald Dahltól a Charlie and the Great Glass Elevator meg a Boy: Tales of Childhood. Ebben az évben eddig minden héten elolvastam egy könyvet, hát, úgy néz ki, most bukott ez az elhatározás. Mondjuk biztos nagyobb kedvvel olvasok majd bármit is, amint holnap hazaérünk a kótyagos, de azért alapvetően egészséges, puklimentes lábú kutyánkkal. (Szurkoljatok!)