A tetovált lány




A Vörösmarty Moziban néztem meg ma délután, ahol még sosem jártam, de szimpatikus hely. A film 18-as karikával megy, eredeti (svéd) nyelven, magyar felirattal. Trailert angol felirattal találtam, ennyi baj legyen. Annak ellenére, hogy a film tavaly július 8-án debütált itthon, még vagy tíz ember ült a teremben rajtam kívül.

A film végéig nem tudtam eldönteni, tetszik-e, amit látok, vagy sem. Még most sem vagyok benne biztos. Az tuti, hogy nem irigylem azt, aki a könyv elolvasása előtt ült be erre a filmre. Olyan kicsit egy jó része, mintha összefüggéstelen jeleneteket dobáltak volna egymás mögé, amiknek se előzménye, se következménye, csak úgy ott vannak. Attól pédául frászt tudok kapni, amikor van valami akció, és akkor utána mutatják az akcióban részt vevő egyik szereplőt vagy fél percen keresztül, ahogyan alszik. Hát minek ez, könyörgöm? És ebben a filmben is volt ilyen, nem is egy.

Aki nem olvasta a könyvet, az körülbelül egy kukkot sem érthetett meg a történetből a film alapján. Olyan volt, mintha a forgatókönyv a következő módon készült volna: valaki elolvasta a könyvet, és egy szép sárga szövegkiemelővel kihúzta minden fejezet lényegét, fejezetenként egy-két mondatot. Így a lényeg nyilván benne van a filmben, csak éppen a sok apró kis részlet, amitől érthetővé válna a sztori, na, az maradt ki. Aztán ott vannak a durva változtatások a könyvhöz képest. Anita Vanger rákban meghalt 20 éve, hogy miért, ne kérdezzétek. Erika Berger, aki Blomkvist szeretője eredetileg, olyannyira jelentéktelen a filmben, hogy még nevet sem kap. Blomkvist nem fekszik le minden nővel, aki az útjába kerül, így nem is lehet megmagyarázni, min akad ki Lisbeth a könyv végén, igaz, erre nem is tesz kísérletet senki: Lisbeth egyszerűen nem akad ki, aztán annyi. Lisbeth nem látogatja az anyját a film szerint, meg is döbben a recepciós, mikor bemutatkozik neki a lány. Nem tudom, minek kellett ez a jelenet, nem hinném, hogy bárkinek is problémát okozott volna, hogy egy látogatós jelenet alapján elképzelje, máskor is szoktak lenni látogatások. Palmgrenről egy fél szó nem esik, Bjurman bezzeg betűre pontosan azt műveli, amit a könyvben. Semmi nem derül ki a filmben Lisbeth ismerőseiről, csak baromira leegyszerűsítve a dolgokat annyit árulnak el róla, hogy biszexuális, hát kösz. Amikor Henrik Vangernek kezd dolgozni ez a jó Blomkvist, szó nem esik róla, hogy Vanger segít neki a Wennerström ügyben, ha lejár a szerződés, és arról sem, hogy belép a Millennium magazin vezetőségébe. A “telefonszámok” rejtélyét nem Blomkvist lánya fejti meg, hanem Lisbeth, és a végén arra is ő jön rá, mi lett Harriet Vangerrel, pedig azt meg Blomkvisttal együtt kéne kitalálniuk. Az meg pláne megmagyarázhatatlan számomra, miért kell az első filmben bemutatni vagy háromszor egy olyan jelenetet, amiről csak a második könyv tesz majd említést, az is a 630. oldalon (722 oldalas a könyv összesen). Szóval végtelenül leegyszerűsítették a történetet, sokszor olyan fontos részleteket is megváltoztattak, amiktől vagy nem lett volna hosszabb a film, ha nem nyúlnak hozzá, vagy csak egy-két perccel. Jó, 700 oldalas könyvről beszélünk, a film így is két és fél órás lett, de akkor is.

Önmagában a film egy nagyon kusza krimi, aminek nagyjából se füle, se farka, de azért a nyomozós része érdekes. Ezek után nem várok sokat a második könyv adaptációjától, de persze meg fogom nézni, ha végre befejezem a könyvet (ez még 70 oldal). És igen, azt hiszem, mondhatom, hogy nem volt jó a film. Viszont Harriet Vanger szerepére gyönyörű lányt sikerült találni, és döbbenetesen átalakították Noomi Rapace fizimiskáját Lisbeth miatt, ez piros pont.

Harriet Vanger, alias Julia Sporre:



Noomi Rapace és Lisbeth Salander:



Ez pedig egy plakát:

Megjegyzések

  1. Megihlettél, szerintem ma vagy holnap én is megnézem (mármint az egész trilógiát). :)

    VálaszTörlés
  2. Aztán majd meséld el, hogy tetszettek :) Én a második filmet a héten nézem meg valamikor, mert tegnap értem csak a könyv végére, a harmadik rész meg csak márciusban jön a moziba, úgyhogy azt megvárom. Legalább addigra tutira befejezem a harmadik könyvet :)

    VálaszTörlés
  3. Végül én is csak az első részt néztem még csak meg, de nekem teljesen érthető és konzekvens volt az egész. Bár kicsit valóban úgy tűnt, hogy két óra után jöttek rá, hogy még sehol nincsenek, ezért a cselekmény maradék felét az utolsó fél órába zsúfolták be.

    Az nyilvánvaló, hogy egy filmbe kevesebb esemény fér be, és azzal a P. betűs karakterrel sem találkoztam. Mondjuk én a rövidebb verziót néztem meg, Wiki szerint van egy 180 perces változata is, abban hátha több minden van benne. Lisbeth személyiségének mélyebb rétegeibe is csak a végén kaptunk némi bepillantást, de a trilógia végére valószínűleg ez is teljessé válik.

    Amit kifogásoltam, hogy tele van sablonos krimis-filmes megoldásokkal, vágásokkal, és bár a cselekményi szál jól volt összerakva, nem volt benne semmi hú de nagy csavar vagy széktámlához vágó meglepetés. De kriminek tisztességes, és a trilógia többi része is jónak (vagy még jobbnak) ígérkezik. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai