Egyebek

A jelenlegi helyzetemre az jelentene megoldást, ha írna a kiadó, esetleg két kiadó, hogy tudnak adni könyvet most azonnal, és úgy alakulna, hogy mostantól mindig tudnának adni. Akkor aztán beletanulhatnék a dologba, és lehetnék igazi műfordító. Vállalhatnék mellé filmfordítást is, már persze ha tudnék próbafordítást szerezni a rajzolt oklevelemmel. Ha az nem jönne össze, vagy összejönne, de még mindig lenne leköthető kapacitásom, vállalhatnék két nyelviskolai csoportot is. És végre megint mehetnék mozogni. Nagyon hiányzik. Most csütörtökön sem voltam jazzelni, mert egyszerűen annyira leszívott a suli meg a nyelviskola együtt, hogy nem volt erőm, inkább megpróbáltam fordítani. (Ami persze nem sikerült, de ez most más kérdés.)

Úgy tűnik, veszünk nekem új mobilt. A jelenlegi december 13-án töltötte be az ötödik évét, és mindeddig gyönyörűen működött is, semmi gondom nem volt vele. Most viszont egy-két hónapja elég gyakran ordít, hogy SIM-kártya elutasítva, aminek az okára nem bírok rájönni, és tönkrement a ki-bekapcsoló gombja is, ami szintén nem előny, mert például ha hirtelen ötlettől vezérelve kikapcsol nekem, és szükségem lenne rá, hogy működjön, ott fogok állni mobil nélkül. Mióta hazaértünk anyuéktól, nézegetjük a kínálatot Tomival. Ő rögtön előrukkolt két jelölttel, egyiküket 40 ezerért, másikukat 50 ezerért mérik. Mondtam erre, hogy 20 ezer a plafon. Azóta én találtam egyet, ami tényleg tetszene, és mindent tud, ami nekem kell, sőt még többet is. 17 ezerért adnák oda, kártyafüggetlen. Csak mert nem akarok új számot, és nem akarok előfizetéses mobilt sem. Ha ezt a mobilt vesszük, lesz benne kamera és mp3 is, melyek közül engem egyik sem érdekel, mert feleslegesnek tartom őket, de már rájöttem, hogy fényképezhetek vele Tomit és Lizát, akiket így mindig magamnál tudok tartani. Hmm, nem rossz. Az mp3 továbbra sem kell semmire, van rá külön kütyüm. Hát, majd meglátjuk, mit választok végül, de gyorsan kéne cselekedni, mielőtt még végleg tönkremegy szerencsétlen kis Nokiám, amit egyébként beteszek a fiókba, akár a régi Ericssonomat, ami még bunkofon volt :)

A régi:

A mostani:

A következő?:

 

Amúgy meg nem jó a kedvem. Nyomaszt a suli, hiába lehet már nagyon unalmas, hogy folyton ezt mondogatom, nyomaszt ez a műszaki fordítás, amit hülye fejjel elvállaltam, és nyomaszt egy-két megnyilvánulás is. Még a CSI-kiállítás is nyomaszt, amit holnap nézünk meg J. Andival. Talán. Nyomaszt, hogy nehezen találtam rá olyat, aki szívesen eljön velem, nem esik jól. Ez persze hülyeség, mert nyilván nem érdekelhet mindenkit, de ettől nagyon magányosnak érzem magam hirtelen, mert még Tomi sem akar eljönni velem (ami szintén érthető: nem nézett még CSI-t egyszer sem, bár tény, hogy én sem mint CSI-rajongó jelenek meg az eseményen, és neki 3500 Ft lenne, ami azért már átlépi a lélektani határt). Nyomaszt, hogy mióta nem voltam moziban, pedig mennyi filmet meg szeretnék nézni, nyomaszt, hogy hányan nem lesznek ott a diplomaosztón azok közül, akiket szeretnék, ha ott lennének, és nyomaszt, hogy Liza öregszik, és nem jó a lába. Nyomaszt, nyomaszt, nyomaszt. Stresszmentes életet szeretnék, lehetőleg most azonnal. (Jeromos, kávé és pulykás szendvics! Most!)