Pozitív események

19-én osztálytalálkozója lesz az általános iskolai osztályomnak. Legtöbbjüket 12 éve láttam utoljára, szóval tök jó lesz :) Bónusz, hogy az egész hepaj a lakásunktól kb. 300 méterre lesz :D

 

Volt nálam Livi, és nagyon jót beszélgettünk. És lehet, hogy megyünk jazztáncolni, jeee :) Itt jegyzem meg, hogy múlt héten az Andikkal és Blankával is tartottunk traccspartis találkozót, és tök jó volt. És Blankával meg Livivel elvileg még közös óránk is lesz. Hurrá :) Andikkal meg majd kreatívan állunk a dologhoz.

 

Zseniális módon oldották meg a 105 jelentkező 30 helyre című problémát. Mikor Livi mondta, hogy levették a létszámkorlátot, akkor én azonnal extázisba estem, hogy előadás lesz szeminárium helyett, és semmit nem kell csinálni, max. egy esszét írni, esetleg zh-zni. Ennél azonban sokkal furfangosabbak a német szakon. Az első órán megbeszélés lesz, és a szemináriumonként 50-55 embert kétfelé veszik, és az egyik huszonpár embernek egyik héten kell órára menni, a másik huszonpárnak meg másik héten. Nagyon kreatív (nem ironizálok). Igazán kíváncsi leszek ezek után a követelményekre :)

 

Lesz majd új autónk, miután szerencsétlen kis Ponyt totálkárosnak minősítették. :) :(

 

Voltam hastáncolni új tanárnál. Ő már az ötödik próbálkozás négy év alatt. Remélem, vele nem lesz bajom. Az elsővel az volt a baj, hogy fél év alatt kikészültem az este 9-kor végződő órája utáni 45-60 perces hazaúttól. A másodikkal nem volt baj, viszont megbetegedett, ezért felhagyott a tanítással. Ezt azóta is nagyon sajnálom. A harmadik hely egy ideig jó volt, aztán a két kedves és profi csajszi helyett egy kedves, de nem nagyon profi lány kezdett tanítani minket, aki szó nélkül késett 30-60 percet az órákról minden egyes alkalommal. Mínusz tíz fokban is. Mi meg kint álltunk a lakás előtt, és kockásra fagytunk. És akkor én onnan eljöttem. A negyedikkel az volt a baj, hogy elég sokat késett, aztán meg a 90 perc alatt néha akár 20 perc szünetet is tartottunk. Emiatt nem jöttem volna el, de amikor minden órán közölte, hogy kövér vagyok, akkor megérlelődött bennem az elhatározás, és a számomra brutális mértékű áremelés megadta a végső lökést. És most az ötödik helyen jól éreztem magam az első órán. Jó helyen van, minimális késéssel oda fogok érni utána szteppre, és kedves meg profi a lány, legalábbis első blikkre. Néztem videókat a fellépéseiről, meggyőző. Remélem, nem üt be semmi, és nála végre megmaradok. Ja, a bónusz: haladó lettem, hihi :) És nem is éreztem megerőltetőnek, egy olyan mozdulatot vettünk, amit nem tudtam. Azt még Ezgi tanította 3 éve, azóta senkivel nem vettük, így most elsőre már nem jött össze. Másodikra már igen, amikor hallottam a technikai magyarázatot. És végre megint van karmozdulat. Az utóbbi 2 évben folyton azt hallottam, hogy csináljak a karommal tánc közben, amit gondolok, csak jöjjön belülről. Na most nekem ennél kicsit konkrétabb utasítás kell, és ez itt megvan. Most örülök :)

 

Liza ma délelőtt kénytelen volt saját lábán feljönni a harmadikra, mivel a szatyromat is alig bírtam megemelni bevásárlás után, és esélytelen volt, hogy még a 12 kilós kutyámat is ölbe kapom, ÉS még fel is jutok a harmadikra. Simán vette az akadályt. Kényelmes tempóban battyogtunk fel, ahogy neki ment (és egyáltalán nem csigatempóban haladtunk, a szokásos kb. másfél perc helyett mondjuk két és fél alatt fent voltunk). És a pozitívum: az elsőn egyáltalán nem akart bemenni a gangra!!! A másodikon lett volna kedve, de elsőre elhitte, hogy nem ott lakunk, és battyogott szépen tovább. Büszke vagyok rá :)

 

Egyébként ruhaboltban azóta sem voltam, így sikeresen lecsúsztam az ötszáz forintos, ennek ellenére jó minőségű és csini nyári ruháról. Sebaj. Volt már ennél döbbenetesebb esetem is: egy évig terveztem, hogy bemegyek egy másik ruhaboltba, ráadásul naponta kétszer haladtam el mellette. Végül az üzlet megszűnt, én meg egyszer sem néztem be. Hát igen.