Okos kérdések

Azt olvastam, hogy az RTL-nek eszébe jutott megkérdezni egy pszichológust, miért gondoljuk, hogy aki csinos, az kevésbé okos. Mindezt szépségversenyzőkkel illusztrálva. Engem is megkérdezhettek volna, szívesen elmagyaráztam volna. Van a holdudvar hatás, ami arról szól, hogy aki szép, az biztos, okos, kedves, aranyos, aki meg nem szép, az buta, gonosz, antiszoc. Ennek azonban semmi köze a szépségversenyzőkhöz. A szépségversenyzőkről azért gondoljuk, hogy kevésbé okosak, mint nem szépségversenyző társaik, mert mindannyian hallottunk már szépségversenyzőt nyilatkozni, és az ilyen alkalmakkor többnyire kiderül, hogy ezek a lányok végtelenül ostobák. Így aztán kialakult egy új sztereotípia, miszerint aki szépségversenyre jelentkezik, az nem egy észkombájn. (Kivételek persze vannak, az a sztereotípia egyik lényege.) Köszönöm a tapsot.

 

A napokban eszembe jutott, 2007-ben teljesen kiakadtam, hogy a nyáron szépen leadott 9 kiló elkezdett visszakúszni. Mondta is anyu, biztosan azért van, mert abbahagytam a mozgást, amire mondtam, hogy az valószínűtlen, mert egész nyáron nem mozogtam, mialatt azt a 9 kilót elhagytam valahogy. Ma már teljesen röhejesnek tűnik ez a történet, de csak én vagyok benne vicces, mert anyu nem tudta, amit én tudok. A teljes nyaram úgy telt, hogy nem ettem. De szó szerint. Volt olyan nap, amikor a teljes étkezésem kimerült egy Danette krémpudingban meg egy negyed almában. Tényleg, vajon mitől is kezdtem hízni, amikor elmúlt a lelki válság, és ismét bírtam enni? Hihi :D Mindenesetre a ruháimat hirtelen felindulásból átalakíttatni nem volt nyerő ötlet. Így most van két rendkívül kényelmetlen farmerom példának okáért, és akkor a kedvenc szoknyámat még fel sem próbáltam idén, mert valamelyik zsák mélyén várja jobb sorsát. Valaki utalhatott volna rá, hogy ne tegyem ezt a ruháimmal, mert ha véletlenül valaha még enni fogok, akkor gyorsan megbánom majd ezt a lépést. Vagy például lehetett volna ennyi eszem. Nem volt. Most már csak két lehetőségem maradt. Vagy visszafogyok kemény melóval (az a program, hogy 58.6, valamint tetszős has), vagy veszek új ruhákat. Mivel utóbbira jelenleg nincs pénzem, kénytelen leszek előbbit megvalósítani. Addig meg minden nap eszembe jut 2007-es önmagam, és áldom is sűrűn, amikor megpróbálok beleférni a ruháimba.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk