Gyerekkori emlékek

És hogy kerül a nő hasába a gyerek? Hát a miniszter teszi bele, amikor fürdőruhában van. Ez a párbeszéd a Dennis, a komisz című filmből származik, amit kb. ötvenszer láttam, egy ideig tudtam is kívülről a párbeszédeket. És ez a párbeszéd gyermekkorom egyik nagy rejtélye volt sokáig. Egyrészt nem értettem, miért férne hozzá az anyuka hasához a miniszter, ha az anyuka fürdőruhában van, ugyanis én az anyukámat csak egyrészes fürdőruhában láttam mindig, abban meg ugye nem könnyebb, mint amúgy. Gyermeki logika, vagy ahogy anyu mondta mindig, szürreális a gyerek :D Másrészt nem értettem, milyen miniszter. Később, amikor a fürdőruhás részt úgy 7-8 évesen már megfejtettem, és már hallottam olyan szófordulatot, hogy egészségügyi miniszter, gyanítottam, hogy erről lehet szó. Aztán tavaly egy fórumon fedeztem fel a rég elfeledett rejtély megoldását. Angolul beszélnek ugye eredetileg a szereplők, és nyilván azt mondja a gyerek, minister, ami magyarul a lelkész. Hát, ezt talán a sok imádkozás miatt jobban megértettem volna :D

 

Más felfedezést is tettem. Eddig mindig azt hittem, sosem akartam semelyik mesehős vagy színész lenni. De bizony akartam! Durva, ahogy hirtelen bevillannak ilyen emlékek :O Nagyon szerettem volna kis hableány, mármint Ariel lenni, mert állatira tetszett, hogy amikor már befejezte a beszédet, még mindig mozog egy kicsit a szája. Nagyon szupernek találtam ezt. (Később persze az anyukám elmagyarázta, hogy ez hiba a rajzfilmben, de attól még nekem sokáig tetszett.) Meg kéne nézni ezt a mesét újra, nagyon régen láttam utoljára. Ez áll az összes többi gyerekkori kedvencre is. Na de. A másik, aki sokáig és nagyon akartam lenni, az Hófehérke. A filmváltozatból, ráadásul a kislány Hófehérke. (A film adatait még keresem.) Azért, mert imádtam a hajráfját, vagy minek kell azt hívni, mert édes volt rajta a pillangó (vagy virág?), egyenes volt a haja (nekem meg kissé göndör, és az embernek mindig az kell, ami nincs), és mert porcelánbabával aludt. És sokat énekelt. A tiszteletére én is porcelánbabával aludtam egy ideig. És még hálóköntöst is rendszeresítettem, mert az is tetszett. Na jó, fürdőköpeny volt, de az kit zavar hétévesen, amikor épp rajong :P És igen, megvannak az adatok :) 1987-es amerikai film, Hófehérke picinek Nicola Stapleton. Na, ő akartam én lenni:


Azért érdekes, hogy egyidős vagyok a filmmel :D

 

Mára ennyi a gyerekkori emlékekből. Jólesett :P (És a Hófehérkéhez még annyit, hogy a Miranda Richardson-féle Hallmarkon fel-felbukkanó változat állati jó, nézze meg, aki teheti. És persze ezt is, örök kedvenc.)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk