Nemzeti ünnep

Amit, mint tudjuk, nem szeretek. Egy ideje. És egyébként sem vet rá túl jó fényt, hogy idén volt képe vasárnapra esni. Ha esetleg kedden lett volna, azt tudtam volna értékelni. Még talán a hétfőt is hozzácsapták volna, amit valamelyik szombaton kellene ledolgozni, amit az ELTE sosem tart be. Na mindegy, most már így alakult. De vigasztal a tudat, hogy jövőre majd hétfőn lesz március 15.

 

Részünkről mi nem ünnepeltünk. Illetve igen, csak nem '48-at. Cserébe viszont Zoltán- és Sándor-napot. Na jó, Tomi tűzött kokárdát, amire én továbbra sem vagyok képes, sajnálom. Sikerült elérnie egyeseknek, hogy irtózom a kokárdától. Kár. A névnap jól telt, bár apu ajándékát nem próbáltuk ki. Én kíváncsi vagyok rá. Remélem, egyszer majd mindenki összeszedi magát, és megnézzük, milyen is ez a játék. Identity amúgy.

 

Tomi anyukája sztár lett. Minden híradóban látható, plusz a neten is. Tök jó :)

 

Kedden elkezdem a tangyakot. Áááááá! Jajj nekem. Stb. Eléggé izgulok. Az első órán játszani fogunk. A rendhagyó igék három alakját elevenítjük majd fel játékos formában. Jó lenne, ha jól menne a tanítás. Két hétig tart majd.

 

Liza egy tündér. Tudom, tudom, már mondtam, de hiába, azóta is tündér. Bence, aki szintén tündér, megpróbálta ma megdönyögözni őt. Ennek Liza nem igazán örült. Bence nagyon kedvesen közeledett hozzá, csak sajnos kb. a teljes testsúlyát ráhelyezte a kutyára támaszkodás útján, amit a kutya nem díjazott. Ezt morgással jelezte, ami ugye nem szerencsés. Ezt egy darabig játszották, amikor is erélyesebben rászóltunk mind az öten Bencére, hogy hagyja már azt a kutyát, és anyu kizárta Lizát a szobából, én meg felkaptam Bencét az ölembe. A kutya pár perc múlva visszajöhetett, és a friss tapasztalatra hallgatva sokkal elszántabban menekült Bence elől, mint addig. Ettől persze Bence sokkal intenzívebben rohant utána. Annyira édes jelenet volt, amikor Bence utolérte Lizát! Bence felkacagott, nyúlt a kutya felé, amire Liza fekvő helyzetéből felpattant, és egy ugrással (a földön ülő) Tomi ölében termett :):):) Mondta neki, "Gazdi, védj meg!" Úgy is maradtak még jópár percig, úgyhogy egész képsorozatot készítettem róluk :) Majd keresek különösen aranyosat, és azt megmutatom :)

 

Egy baba-mama fórumon leszóltak engem, mert azt állítottam, hogy a pár hónapos gyerek is remekül tud hisztériázni. Erre az anyukák a torkomnak estek, hogy ez nem így van, mert a gyerek 2(!) éves koráig csak akkor sír, ha valamiben hiányt szenved, valamely szükségletét nem elégítették ki, és szó sincs hisztiről. Vagy mintagyerekük van, vagy nem tudják, mi a hiszti, vagy nem tudom, mi van, de látnák egyszer a 17 hónapos Bencét, vagy látták volna a 3-4 hónapos Bencét.... Na, az konkrétan hiszti, teljesen mindegy, hogy a gyerek még nincs kétéves. Ha kielégítetlen marad az ajtócsapkodási szükséglete pl., olyan oltári hisztériát rendez szirénázással és toporzékolással, hogy azt nagyon nehéz röhögés nélkül megállni. Más gyerekek az ő korában ezt nem így csinálják? Hmmm, fura.