Beteg :(

Még mindig. Már alig tudok orrot fújni, annyira kidörzsölte az orromat a papírzsepi :( Jó lenne már meggyógyulni, igazán... De sajna még csak most indult fel fölfelé a lázam. Hurrá.

 

Ma voltam először hospitálni. Nem a saját csoportomnál, de angolon. Nekem nagyon tetszett. A csoport is, az óra is. Már nem félek, hogy gondom lesz a saját csoportomban a nevek megjegyzésével, mert ebből a 15 emberből 90 perc alatt 10-nek sikerült megtanulni a nevét. Jó, ebből úgy 5 embert nem ismernék meg, ha elmenne mellettem az utcán, esetleg máshol ülne holnap :D, de összesen 7x90 percem lesz a saját csoportom neveire. Hű, nagyon izgi! Az óra után negyed órát beszélt még nekünk a tanárnő a csoportról, ami nagyon jó ötlet volt, remélem, az én vezetőtanárom is mesél majd az övéiről jövő héten. Kész felüdülés volt ez a sima, középiskolai angolóra. Ettől függetlenül belázasodtam, mire 3/4 4-kor hazaértem, úgyhogy a fél 5-ös órámra nem tudtam menni, pedig ezen a héten film volt :( Megnézem majd, a youtube-on esetleg fent van-e a film, ha meg nem, Andi elmeséli nekem :) Mindenesetre 4-től 6-ig aludtam egy közepesen nagyot, az jólesett.

 

Liza ma is kedves velem, ma is csak enni kért, lemenni nem akar. Ezért is lenne jó már meggyógyulni végre, mert a kutyasétáltatás alapvetően nem nagy kaland, csak most alig bírom megmászni a 3 emeletet. Lefelé is, fölfelé is :( Remélem, holnap azért már velem sétál a kis hölgy.