LizaGazdija

A Miami Vice moziváltozata nem valami nagy szám, meg kell mondjam. Az operatőr szerintem tök jó, a zene is tetszett, de a történet nuku.   "Christopher Robin and I walked along Under branches lit up by the moon Posing our questions to Owl and Eeyore As our days disappeared all too soon But I've wandered much further today than I should And I can't seem to find my way back to the Wood So help me if you can I've got to get Back to the House at Pooh Corner by one You'd be surprised There's so much to be done Count all the bees in the hive Chase all the clouds from the sky Back to the days of Christopher Robin and Pooh Winnie the Pooh doesn't know what to do Got a honey jar stuck on his nose He came to me asking help and advice And from here no one knows where he goes So I sent him to ask of the Owl if he's there How to loosen a jar from the nose of a bear It's hard to explain how a few precious things Seem to follow throughout all our lives After all&#

  A gólyatábor már 20-án vasárnap elkezdődött, de mi Tomival csak hétfőn mentünk le. Útba ejtettük Gyöngyöst, ahol a három informatika előadásból csak egyet hallgattunk meg, mert uncsi volt és a Power Pointról szólt, amit Tominak nem kell magyarázni (nekem ugyan még volna mit megtanulni róla, de ez akkor is unalmas volt, különben sem az én tanegységem). Délután négykor értünk Füzérre kalandos út és többszöri eltévedés után. A táborban egy darab kedvetlen gólya, egy darab kedvetlen tavalyi gólya, valamint egy csapat menő csávó tartózkodott (fürdős kurva és társai – ők mondták magukról). A többiek a Nagy-Milicre kirándultak éppen. Sajnálom, hogy idén ez nekem kimaradt, mert nagyon jó túra nagyon sok hagyományos ökörséggel (pl. gólyák fatörzsbe tuszkolása, hastánc egy rozzant budi tetején, LuFi-oszlop megmászása, lovagi torna). Mi Tomival sátorállítás után felmásztunk a füzéri várhoz. Tavaly még zárva volt, így az állványokon másztunk be, idén azonban belépő ellenében lehetett bejutni. Sz

Tegnap voltunk strandon. Anyu, Tomi meg én. A Palatinusra kiérkezni igen kalandos volt, de azért csak összejött (úgy 2 óra alatt a XX. kerületből - kocsival). Sokat fürödtem, voltam 2 hullámon (kedvenceeeem volt kisebb koromban, és még mindig tök jó), voltam olyan medencében, ahol vmi módon hajtják a vizet körbe-körbe, és a víz magával szippant és sodor. Elég hülye fogalmazásmód, de maga a dolog nagyon jópofa :) Úszómedencéztem is és a termálba is bementem. Ettem hekket, amit nyaranta 1x mindenképpen kell :)   Ma a Mesterségek Ünnepére mentünk anyuékkal, sőt Csabáékkal is találkoztunk. Szép dolgok vannak, többel kapcsolatban is úgy éreztem, hogy meg kéne venni. Aztán nem vettem semmit. Első alkalommal, mióta kijárunk. Pedig mióta az eszemet tudom, mindig kimentünk és mindig volt vásárfia. Most viszont kettőt is eltettem az emlékezetembe. Egy csuhébabát 1200 Ft-ért és egy sógyurmababát kb. 3000 Ft-ért. Igazából az volt velük a bajom, hogy hova teszem itthon. De ha jövőre megin megyek és

Ahogy így elnézem, egy hónapja és 5 napja nem írtam. Pedig mi minden történt azóta... Anyuék voltak nyaralni, mi meg 11 napot töltöttünk kettesben Tomival. Voltunk biciklizni, kirándulni, megünnepeltük az 1. évfordulónkat.   Aztán mi mentünk nyaralni. Eredetileg egy hét lett volna a Velencei-tónál. Vasárnap mentünk le biciklivel, ami Tominak szép emlék, nekem inkább vegyes. Kb. 60 km-t mentünk (szerinte 70-et), ami alatt például megkergetett minket egy kutya. Ugyan kiderült, hogy nem akar megenni, de addigra én már pánikba estem, ami egészen a kutya eltűnéséig nem is múlt el. Irtó sok időbe telt, míg átkeveredtünk Csepelre, de csak azért, mert valamilyen okból kifolyólag nem Csepel felé indultunk. Szakadt az eső, ami igen jót tett egyrészt a szemüveges látásomnak, másrészt a ruhámnak, harmadrészt a csomagoknak. Valamikor marha sokára megérkeztünk Ráckevére, ahol ettünk hamburgert. Tündéri vendéglátós trükkel lehúztak minket összesen 200 Ft-tal. Nem nagy összeg, nem is szóltunk egy szót