LizaGazdija

A tavalyi meséset idén is használjuk: a meséket befűztem egy gyűrűs mappába, és elseje óta minden nap az aznapi mesét olvasom este. Flóra szereti lapozgatni ezt a neki készült mesekönyvet is, nézegeti a képeket, és felolvas a babáinak meg a plüsseinek. Idén megint a gyerekkori adventi naptáramat kapta meg, csak most filc karácsonyfadíszek vannak a zsákocskákban. Tomival varrtuk őket. Anyuval csináltunk szintén filcből egy karácsonyfát (én rajzoltam!), annak a gombjaira lehet felakasztani a díszeket. Flórának nagyon tetszik, többször elpityeredett már, hogy ő még szeretne bontani, nem csak egyet. Negyedikén már pontosan tudta, mi a menetrend: kivette a zsákból a díszt (boldog nevetgélés közepette), majd rohant a fához felakasztani. Úgy örülök, hogy így bejött ez az ötlet! Őket én varrtam Őt Tomi Szintén Őket meg anyu kb. 20 éve.

El kell kezdeni felvenni az overált, ha nem akarunk elkésni, de Flóra a szokásosat játssza: beszalad a szobába, mikor meglátja a kezemben a ruhát, kuncog, és hiába hívom, nem jön, csak vigyorog. Tényleg nincs sok időm, hamar megunom. - Flóra, szeretnél Ringatóra menni? - E! [határozott bólintással] - Akkor gyere öltözni, mert elkésünk! És már rohan is, nekifutásból leül az előszoba közepére, és húzza a cipőjét. Hazaérünk a Ringató és a cipővásárlás után. Én még csak a kabátomat veszem le, amikor ő a meleg ruhától megszabadítva beszalad a szobába, leül a földre, fogja a kockásfülű nyulat*, és énekel*** meg tapsol. Annyira egyértelmű volt, mit játszik! - Flóra, Ringatót tartasz? - E! [határozott bólintással] És folytatta a foglalkozást :D Vasárnap jöttünk Pestről hazafelé szutyok EC-n. Döbbenet, hogy még mindig használják a fülkés kocsikat, ahol a fülkékben egymás nyakában ül hat ember, és annyira szűk a hely, hogy nem lehet a lábat sem kinyújtani, sem legalább 90 fokban behaj...

végül ilyen lett. Nem áll rosszul neki a tuja sem.

Amikor a férjed hoz fenyőágat a koszorúalapra. Amúgy nyilván felismer egy fenyőt, csak annyira fáradt, csoda, hogy hazatalált. Ettől függetlenül sírok a röhögéstől. Ehhez hasonlóan vicces eset múlt héten volt utoljára, amikor bölcsi után ő öltöztette Flórát, és hosszas küzdelmek árán, csakazértis alapon beleszuszakolta a gyerek lábát az overál ujjába, aztán nem értette, miért áll furán a kapucni. Még a gyerek is csodálkozott, nekem meg attól is nagyon jó lett a kedvem. Ez a bejegyzés Tomi jóváhagyásával készült. A koszorút felírjuk a veszteséglistára, majd vasárnap nekiugrunk megint. Reméljük, lesz itthon fenyőág. Vagy idén tujával borítjuk az alapot, végül is az is örökzöld.

Éppen két hete, november 13-án jött rá Flóra, hogyan kell kinyitni a hűtőt, és azóta lelkesen nyitogatja. Mi meg lelkesen rászólunk minden egyes alkalommal. A gyerekzárat próbáltuk, de simán leszedte. Szerencsére ki nem pakol, de akkor sem jó annyit nyitogatni, ráadásul áll a nyitott hűtőajtó előtt, ami hideg is, drága is. Szombaton reggel óta már nagyon sokadszor szóltam rá, hogy ne nyitogassa azt a hűtőt. Erre ő? Elballagott a bölcsis nyuszijáért*, és annak a mancsával kezdte feszegetni az ajtót :D Mondtam neki, nagyon kreatív, de akkor most a nyuszira is rászólok, hogy nyuszi, ne nyitogasd azt a hűtőajtót. Végül is hallgatott rám a nyuszi, de hogy ez a gyerek mennyire rafkós... *Ezzel a nyuszival megy a bölcsibe minden nap, vele alszik bent délután.

Tomi javasolta, hogy nézzünk bele ebbe a sorozatba, mert hallotta, hogy jó. Az első rész nagyon viccesen telt: egy óra alatt néztük meg a kb. 40 percet, mert állandóan meg kellett állítani Tomi háborgása miatt, hogy ez mekkora gagyi. Megvártam ilyenkor, míg kibosszankodja magát, mert ha morgolódik, nem hallom a filmet, aztán néztük tovább. Azóta én a 40. résznél járok, elég gyorsan haladok, mert ez megy, miközben Flóra filc karácsonyfadíszeit varrom, ami marha időigényes, Tomi meg néha megnéz belőle valamennyit, egyébként meg mindig elmesélem neki, mi volt. Azt állítja, ha én mesélem, úgy sokkal élvezhetőbb. Tud bókolni, na :) A sorozat gagyi, ebben egyetértünk Tomival. Olyan ordas marhaságok és ordító logikátlanságok vannak minden részben, hogy kifekszem. Pl. kórházba kerül az egyik szereplő fia, de nincs rá kapacitás, hogy az apa aggódására kitérjenek, így az apa a fiát nem látogatja meg, nem beszél senkivel a balesetről, és olyan, mintha ő nem is vette volna észre, hogy napokig ni...

Sosem olvastam szívesen olyan híreket, amelyek egy gyereket ért szerencsétlenségről szólnak, de amióta Flóra van, konkrétan nem bírom elviselni ezeket. És minden napra jut belőlük. Tomival gyakran beszélgetünk hírekről, na, neki be sem lehet számolni semmi ilyenről, nem hallgatja végig, pedig nagyon ritka, hogy valamire azt mondja, ezt ő nem hajlandó. Szörnyű, milyen dolgok tudnak történni. Hiába nem nyitok meg ilyesmit én sem, címekből és leadekből is épp elég infó ki tud derülni. Az meg szorongást okoz, főleg, amikor hülye fejemmel elképzelem, milyen lehet most a szülőnek/gyereknek. Lehet, hogy egyszer majd lesz egy szűrő a híroldalak esetében, ahol beállítom, hogy gyerek+bűntény illetve gyerek+baleset kulcsszónak megfelelő cikkeket ne lássak, és akkor nem látok. Az de jó lesz.