LizaGazdija

Karácsony előtt pár nappal megállapítottuk az osztrák gyógytornásszal, hogy Flóra egy ideje semmit sem fejlődött, viszont egyre kevésbé hajlandó kúszni is. Ennek a nő sem örült, kaptunk egy hosszú gyakorlatsort, amit naponta kell végezni a kisasszonnyal. Eléggé elszomorodtam, mert igazából eléggé elegem van már a koraszülöttségből, mármint most már nem szeretném a hatásait tapasztalni a gyereken, és leginkább a gyógytornákra sem szeretnék már menni, pedig így még jó sokáig kell majd, az tuti. Ezek után még a karácsony előtti héten Flóra nekiállt gyakorolni a négykézlábra állást. Eleinte csak kicsit tudta megemelni a csípőjét, mert nem húzta össze a lábát, de nagyon örültünk, hogy végre történik valami. Karácsonykor rengeteget gyakorolt, és most már ott tart, hogy simán négykézlábra áll, sőt hintázik is ebben a pozícióban. Volt egy eset, amikor megcsinálta a kunsztot, majd visszafeküdt a földre, és megtapsolta magát, hát, az halál cuki volt. Ja, mert tapsolni is tud már a karácsony el...

Feküdtünk Flórával a nagyágyon, míg Tomi készítette a gyerek ebédjét (többnyire én szoktam, de én ma használhatatlan vagyok). Flóra nézte, nézte, ahogy villódznak a fények a karácsonyfán, majd egyszer csak leragadt a szeme, és beindult a horkolás. Nagyon ritka, hogy altatás nélkül elaludjon, örülök is, mint majom a farkának.

A 2018-as kihívást buktam a Molyon, 12 könyvből 5 lett a mérleg (ez nem a 2018-ban elolvasott könyvek száma összesen, btw). Kb. 8 éve minden évben jelentkezem a kihívásra, és eddig mindig sikerült. Nem baj, ez nem az olvasás éve volt, csodálkoztam volna, ha sokat olvasok. A 2019-es kihívásról meg lecsúsztam. Ilyen sem volt még. Mindig a két ünnep közt gondolom végig, mik legyenek a listán, ekkor állítom össze a polcot, majd jelentkezem. Idén 25-én reggel utaztunk Pestre, ma, 1-jén jöttünk vissza (két nap Pest, négy nap Sümeg volt benne, szerintem majd mesélek), ebben az egy hétben nem volt laptop a kezemben, mobilon meg rém körülményes és kényelmetlen a polcozás és a jelentkezés is. A határidő dec. 31. éjfél minden évben, most simán lecsúsztam róla. Nos, így esett, hogy 8 éve először van egy olyan évem, amikor nem veszek részt kihíváson, és teljesen szabadon olvasok. Kíváncsi leszek, ez milyen hatással lesz az olvasási kedvemre meg az elolvasott könyvek számára. Persze össze fogom ...

- Mozi kettesben Tomival mondjuk kéthavonta - Falmászás - Futás heti egyszer-kétszer - Egyéb mozgás heti kétszer-háromszor - Málta - A doktori végére járni - Elvégezni az osztrák oktatóképző tanfolyamot, amivel több esélyem lesz munkát találni akkor is, ha nem mehetek vissza a helyemre - Fővárosi Nagycirkusz legalább egyszer - Balaton-átúszás Plusz szeretném, hogy a családomban mindenki egészséges legyen továbbra is, a szüleimnek jól teljen az első közös nyugdíjas évük (vagy félévük, mert nyáron indul), és Flóra továbbra is szépen fejlődjön.

Bokáig érő, spagettipántos, szürke, a derekán egy narancssárga madzag. Ünneplőnek használom, néhány éve már leginkább karácsonykor hordom. Idén elgondolkodtam rajta, mióta lehet már meg. Még a BS-ben vettük egy vásáron, emlékszem, anyu és apu kicsit meghatódtak, amikor felpróbáltam, merthogy már ilyen nagylány vagyok, hogy egy ilyen ruha jól mutat rajtam. Nem tudom, ez melyik évben volt, de könnyű kideríteni, legkésőbb mikor, mert a BS-tűz időpontja pillanatok alatt visszakereshető. 1999. december 15. Az 19 éve volt. Akkor 12 voltam, most 31 vagyok. Hát, ez azért durva*. *Anyunak van egy 1980-ban vásárolt blúza, aminek a hordását azért szüntettem be 2007 környékén, mert féltem, hogy előbb-utóbb valami baja lesz. Hát, ez még mindig durvább, mint a szürke ruha, de az se kutya.

Idén is hasítanak azok a mémek, amelyek a karácsonyi takarítás intézményét és a karácsony előtt takarítókat ekézik.* Nekem ez fura. Nyilván nem kizárólag ilyenkor kell takarítani, mert nem jó koszban-mocsokban élni, de szerintem ezzel megtiszteljük az ünnepet, emeljük a fényét. Sokan írták, hogy még port sem törölnek, mert minek, szerintem meg tök fura érzés, amikor poros polcra/asztalra tesznek díszeket, esetleg a díszek is porosak. Szegény anyunak de sok energiája és veszekedése van benne, hogy így lássam, de csak belém nevelte. Nekem a készülődés részét jelenti a takarítás, jó érzés csinálni, pedig utálok takarítani, ez gyerekkorom óta nem sokat változott. Eszembe jut erről egy tinikori élményem, amikor láttam, milyen is tud lenni az, ha nem készülnek takarítással (se...) karácsonyra. A házban mindenütt több évi mocsok, a fürdőben fejmagasságig lelógó pókhálók lakókkal, a kád úgy nézett ki, hogy nem lett volna kedvem beleülni, a vécéhez alig lehetett odaférni a szennyeshegyektől. ...

Honnan lehet tudni, hogy a gyereknek tetszik az anyja karácsonyi lejátszási listája? Amikor lemegy az utolsó szám is, és csend lesz, a vacsorát megszakítva (!) hátrafordul az etetőszékben, és megnézi, mi történhetett a laptoppal. Aztán megint.