LizaGazdija

Írtam, hogy kicsit szoktam izgulni, ha szabadságon vagyok, nehogy kiderüljön, hogy mégis tévedés történt, és be kellett volna mennem, pláne, ha Pesten vagyok, mert onnan esélytelen fél-egy óra alatt visszaröppenni ide. Hétfőn, amikor a frizura- és sminkpróba miatt otthon voltam, 8-kor keltem. 8 óra 3 perckor csörgött a telefonom. Gondolataim sorban: - Jé, ezt a számot nem ismerem. - Jé, ez egy bécsi szám, vonalas. - Jé, ezzel a számmal már beszéltem februárban a telefon szerint. - Ajjaj, ez a munkahelyem. Fel is vettem. Azt mondja a titkárnő, akinek amúgy kedden volt az utolsó napja nálunk, hogy megbetegedett az egyik délelőttös kolléganő, oda tudnék-e rohanni fél 9-re. Ezt amúgy angolul, ami azért lepett meg, mert ez a nő még soha nem szólt hozzám angolul az elmúlt nyolc hónapban. Ezen el is töprengtem, gondoltam is rá, hogy megkérdezem, miért angolul beszélgetünk, de aztán felismertem, hogy van ennél égetőbb kérdés is az egész helyzetben, úgyhogy mondtam neki, hogy szabadságo...

Ez egy elég vegyes nap. Teljesen pozitív lenne, ha... Reggel elintéztem a bevásárlást (sosem megyek üres kézzel Bécsbe, sőőőt. Húst pl. csak itthon veszek, kint háromszor ennyibe kerül), aztán elmentem a sminkes-fodrászhoz. Szerencsére itt van a kerületben, csak kettőt kell menni metróval, szóval egyszerű volt eljutni hozzá. Két órát töltöttem nála, és hát még sosem voltam olyan szép, mint most. Mármint most nem, mert már szétszedtem a hajam, és a sminket is lemostam, hogy Tominak ez is meglepetés legyen majd az esküvőn. (Ezért aztán kép sem lesz, mert bár nem olvas rendszeresen, de néha idetéved, és akkor orvul visszalapoz akár hónapokat is.) Tök vicces, hogy a nő kb. 15 percet töltött a sminkeléssel, nagyon maximum mondjunk 20-at, és alig ismertem magamra, amikor tükörbe néztem. Juj, nagyon jóóó lesz! Persze semmi erős, az nem illene hozzám, és nem is szeretném. Sokat kellett még utána császkálnom a városban, jó két órát, hát, nem estek rosszul az elismerő pillantások :) Egy hátrán...

frizura- és sminkpróba. Eléggé izgulok, hogy mi lesz, és bízom benne, hogy a fodrász nem menekül el sírva, amint meglátja a hajamat. (Életem első fodrászos élménye, hogy a nő behisztizett, cittegett-cattogott, talán még csapkodott is, és közölte, nekem csak azért ilyen a hajam, hogy az ő életét megkeserítsem, és ilyen hajjal nem lehet mit kezdeni. Ezek után kivasalta, amitől úgy néztem ki, mint akinek a fejére húztam egy sátrat. Talán ebből az élményből eredeztethető, hogy a gimis ballagásom után 11 év telt el a következő fodrásznál tett látogatásomig.) Amúgy tényleg egészen kisimultam, nem vagyok már egy ideggombóc, hála az égnek. Nagyon furcsa lesz, hogy holnap nem kell bemennem, persze lesz bennem némi aggodalom, mi van, ha mégis rosszul értettem, és ők azt hiszik, megyek, és nincs is helyettes, stb. Ezeket az aggodalmakat minimalizálni fogja, hogy pénteken személyesen beszéltem meg a kolléganővel, mit csináljon a csoporttal holnap.

Tomi beteg, ezért az elmúlt két estén Gilmore girls-maratont tartottunk. Közben egy csomót beszélgetünk is, és tök jó az egész. Remélem, a betegség hamarosan elmúlik, mert szörnyű nézni. Pedig "csak" egy megfázás, de eléggé rossz érzés, hogy nem tudok segíteni.

Máltán, Gzirában van egy sziget, Manoel Island a neve. Az elején ott a kacsafarm, a többi része meg le van zárva, mert csak. Pedig van rajta egy csodaszép erőd, amit nagyon-nagyon szerettem volna megnézni, de hát nem lehetett. Erre most közölte a város polgármestere, hogy átalakítják a szigetet, lesz ott helikopter-leszállópálya, egy csomó épület, valamint kevés zöld. Neki is az a betegsége lehet, mint a mi politikusainknak, hogy ha üres felületet lát, sírva fakad örömében, mert oda is tehet még egy kis betont. (Vagy esetében mészkövet, tök mindegy.) Cél, hogy minél ocsmányabb legyen. Persze nem kellene meglepődnöm azok után, hogy pl. Sliemában kb. tíz darab, százötven év körüli, gyönyörű, hagyományos erkéllyel ellátott házat szeretnének lebontani, hogy valami förtelmesen ronda, égig érő hülyeséget lehessen a helyükre tenni. Nálunk meg bejelentették, hogy ősztől indul a kampány. De jó lesz akkor élni! Tele lesz minden hülye plakátokkal, amiken hülyébbnél hülyébb politikusok fognak vi...

Tegnap kaptam egy e-mailt egy itteni nyelviskolától válaszul a 2016. február 16-án (!) elküldött pályázatomra. Evidenciában tartják a jelentkezésemet (:D), de most nekik svédtanár kéne, az vagyok-e, vagy tudok-e olyat, aki az. Tulajdonképpen még ennél is viccesebb volt, amikor a múlt héten írtak egy máltai fogadóirodától, hogy 2014 nyarán (!!! :D :D :D), jelentkeztem hozzájuk, és most szívesen behívnának interjúra, biztos lenne nekem munka. El-ké-pesz-tő.

Azt mondja a címben, "látványos tűz és robbanás Bécsben". Ehhez milyen beteg lélek kellhet? Látványos, mi? Ha az ő háza ég, arról is ez a jelző jutna eszébe, gondolom. Na, többek között ezért sem olvasok már sem online, sem nyomtatott újságot, illetve online-t csak néha, nagy körültekintéssel.