LizaGazdija

Szépen, melegen süt a nap, már azt hiszed, hogy itt a tavasz, aztán egy órával később leviszi a jeges szél a fejedet, telefújja a szemedet porral meg egyéb kosszal, és kis híján fel is kap. Az évnek ezt a szakát tartom a legfárasztóbbnak, nagyon nehéz hozzá felöltözni - ha süt a nap, megsülsz, ha eltakarja egy felhő, odafagysz. Meg ugye a szél is. De már biztos nemsokára jó idő lesz, amit várok is, nem mintha bármi bajom lett volna a téllel, én azt is szeretem.

Ez olyan 90%-ig biztos, mert még nem küldött szerződést, de reménykedjünk. Viszont az a vicc, hogy eszembe jutott két újabb pont, nevezetesen a koszorúslányok ruhája és a torta. Ezekben a kérdésekben még tök nagy a bizonytalanság, plusz még nincsenek meghívók, és nem foglaltuk le a nászutat sem. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy egy esküvőt akár életünk végéig is lehetne szervezni, akkor sem lenne olyan pillanat, amikor minden 100%-ban készen van és biztos. Kicsit sajnálom azokat, akik 6 hónapnál több időt hagynak maguknak a készülődésre, ebbe tényleg bele lehetne bolondulni. Nekünk nagy segítség, hogy összesen hat hónapig készülünk, az meg pláne, hogy nem vagyunk otthon, így pl. nem tudok a dekoratőrhöz rohangálni, hogy megnézzem, milyen árnyalatú a lila asztali futója, és aztán varrónőhöz/ruhakölcsönzőbe/ruhaboltba is tudjak rohangálni, ahol dettó ugyanolyan árnyalatú ruhát lehetne varratni/keresgélni a koszorúslányoknak. De most tényleg megfejtettem a nagy rejtélyt: menyasszörny abb...

Múlt szombatra kaptam hat óra mínuszt. Benne van a táblázatban, hogy 0 órát kellett volna bent lennem, de én mínusz 6 órát voltam bent, ezért most hattal több mínusz órám van. Endless fun. (Persze értesítettem a főnökömet, és nem írtam alá a hóvégi munkaidő-elszámolást, amin szerepel ez a marhaság. Majd aláírom, ha már nem fog szerepelni rajta.)

Leadtam mindkét könyvet, az egyik már vissza is jött szerkesztve, és elégedett velem a szerkesztő. Remélem, az olvasók is elégedettek lesznek.

Csak úgy hasítunk. Most már csak mindenkinek szólni kéne, akit meg szeretnénk hívni, de hivatalosan még nem tudja, hogy lesz esküvő (ezt mondjuk holnapig tervezem megtenni), aztán meg kéne rendelni a meghívókat, le kéne foglalni a nászutat, és már csak egy DJ-re* leszünk a teljes szervezettségtől. Juhéj! *Árajánlatok már vannak, mindkettőnk a 190 ezresnél fogott padlót. Tomi meg is állapította, hogy azért nem DJ Sterbinszky jön személyesen, hanem egy Sümeg melletti városkából kérdezett meg valakit. Nagyon durva árak vannak, jól fel kell kötni a gatyát, ha az ember esküvőt szeretne.

Megérkezett a tavasz, és vele Nagyi 75. születésnapja is. Kár, hogy nem érte meg, kíváncsi lettem volna rá, milyen ennyi idősen. Vajon már lenne okosórája is? És menő okostelefonja? E-book olvasója már volt öt évvel ezelőtt, sőt a Facebookon is volt profilja, amit aktívan használt is, szóval... Kár, hogy már nem lehet vele ünnepelni, de gondolni jó rá.

Nem szerettem volna, ha virágból van, mint ahogy általában is kevés virágot szeretnék az esküvőre, mert nem látom értelmét, hogy elköltsünk pár tízezer forintot olyan virágokra, amik aztán elhervadnak, és mennek a kukába. Ezért selyemszalagból hajtogatott rózsákból lesz a csokrom. Anyu csinálta, szinte teljesen készen van már, és vasárnap együtt ragasztgattuk fel az alapra a kis virágfejeket. Jaj, de jó volt! És milyen gyönyörű lett! Gondolni is öröm rá :)