LizaGazdija

Fél 1-kor kerültem ágyba (mert még elmentem edzeni, mert el akartam búcsúzni, és onnan 11-re értem haza), fél 3-kor keltem, és azóta még nem aludtam. Mostanra elég álmos vagyok, nem is tervezek már mást mára, csak még egy gyors zuhanyt meg egy naaagy alvást. Úgy fél 11-től fél 10-ig. Meglepően hideg és viharos idővel búcsúzott Budapest, és Málta sem a nyári arcával fogadott, de azért nincs gáz, nem fogunk megfagyni. Van vagy 18-20 fok, fúj a szél, árnyékban hideg, napon meleg - a tavasz már csak ilyen. Ugyanabban a hostelben lakunk, ahol én tavaly az első hetemet töltöttem, de aktívan keresem a végleges megoldást. Ma legalább hat-hét hirdetésre írtam, és most már van reális esély is arra, hogy találjunk helyet, mert már itt vagyunk, bátran beleírhatom az üzenetbe, hogy bármikor meg tudjuk nézni a lakást/szobát. Közben állást is keresek. Egy csomó izgalmas lehetőség van, írtam eddig öt helyre, és most, hogy ezt írom, rájöttem, hogy egy félretett hirdetésre végül nem is válaszoltam...

És jóval több a stressz, mint kéne. Már szinte az utazástól veszi el a kedvemet. Lehet, hogy szabadulni kéne.

Málta nem került be a szombat esti döntőbe, mire a politikusok nekiálltak egymást köpködni, meg mutogatni, hogy ki miatt fordulhatott ez elő. Szóhoz sem jutok.

Nekem mindig bajom van a szandálokkal, évek óta nem találtam már normálisat. Vagy drága és ronda, vagy olcsó és ronda, vagy drága és viszonylag normálisan néz ki. Volt egy csodaszép szandálom, de az valamikor hat éve egy strandoláskor leszakadt a lábamról. Semmi különös, mentünk befelé a strandra, lecsúszott a lábam a járdáról, miközben kikerültem valakit, és elszakadt a cipőm pántja. Több cipésznél is voltam vele, mind azt mondta, hogy kuka. Nagyon sajnálom azóta is, és máig megvan itthon eltéve, hogy ha esetleg valamikor fejlődne a tudomány, megmenthesse nekem valaki. (Amúgy normális vagyok, de a tönkrement cipők dugdosásának szokása gyerekkoromig nyúlik vissza.) Ha cipőt akarok venni, általában a Humanicba megyek, mert náluk még találok olyat, ami tetszik. Az Europarkba szoktam ellátogatni ilyenkor, de pár hete véletlenül felfedeztem, hogy ott megszűnt az üzlet. (Felháborító.) Most este elballagtam az Alleeba, miután kigugliztam, hogy ott is van Humanic. Hát, most nem volt szerenc...

Az egy kicsit ijesztő nekem, hogy egy ember órákon keresztül tud anyaszült meztelenül mászkálni az utcán úgy, hogy senki sem kérdezi meg tőle, jól van-e, senki sem hív rendőrt, mentőt, bármit, inkább lefotózza vagy nyomkodja a telefonját. Teljesen mindegy, azért járkált-e így a nő, mert valami mentális baja van, vagy csak poénból, a közöny akkor is ijesztő.

Elköszöntem a csoporttól, megvolt az utolsó óránk. Vittem nekik filmet meg sütit (Sport szeletet, sikere volt), én pedig kaptam tőlük egy gyönyörű csokrot, finom csokit és egy nagyon-nagyon ötletes képeslapot. A csokit nem fényképeztem le, a többit igen. ❤

A mai, utolsó előtti edzésem nagyon komolyra sikerült - a második órán köredzés volt, 55 percen át megállás nélkül kellett tolni 3 állomáson, és azért elég kemény feladatok is voltak. Mindent egy percig kellett csinálni, és volt ilyen, hogy térdet mellkashoz kapkodós ugrálás - kösz. Nagyon jó volt, de nagyon elfáradtam. Itthon ez a poén várt: Nem tudok betelni vele.