LizaGazdija

Múlt héten ittam 3 dl almás cidert, és úgy éreztem, végre egy alkoholos ital, ami ízlik, mégsem vagyok abnormális mértékig absztinens. Az azóta eltelt másfél hétben megittam még kétszer 3 dl almás cidert, majd meg kellett állapítanom, hogy de, én abnormális mértékig absztinens vagyok - ugyanis mégsem ízlik a cider sem. Well, whatever.

Én annyira műveletlen vagyok hazai zenében, hogy amíg meg nem halt, nem tudtam, kicsoda Cipő. A Republicot azért ismertem, ne ijedjetek meg, sőt még dalokat is tudtam tőlük, de arról fogalmam sem volt, kik a tagok. Most is csak Cipőt tudom, teszem hozzá. Azért mentem el mégis, mert tudtam, hogy lesznek dalok, amiket ismerek, és mert nagyon jó ötletnek tartottam, hogy úgy búcsúznak el tőle a barátai és kollégái, hogy eléneklik a számait. Végül is egyedül mentem. 7-kor kezdődött a koncert, én szerettem volna negyed 7-re odaérni, mert a hat évvel ezelőtti emlékeim alapján úgy gondoltam, fél és háromnegyed óra közötti sorállásra számíthatok. Végül 6:40-re értem csak oda, viszont 20 perc múlva már bent is voltam. 7 után 7 perccel találtam meg a Nagyszínpadot, akkor már megkezdődött a koncert, de talán az első számnál tarthattak, szóval sok mindenről azért nem maradtam le. Ekkor még elég sok hely volt viszonylag elöl és középen is, úgyhogy beálltam egy olyan lyukba, ahonnan a színpadot meg...

Mostanában annyi rengeteg elválasztási hibát láttam könyvekben, netes cikkekben, egyéb kiírásokban, hogy konkrétan felmerült bennem, hátha én emlékszem rosszul az elválasztás szabályaira. Most utánanéztem, és nem, én tudom jól, és tényleg ennyi rengeteg hibával találkozom. Azért ez valahol sokkoló.

tavaly után idén is felújítást végez, idén is szünnap nélkül folyik a munka, tehát hétfőtől vasárnapig. Nem mondhatnám, hogy hajnalban kezdik a zajongást, mert tegnap, tehát vasárnap 3/4 9-kor, ma meg 9-kor ébredtem fel rá, de mindkét nap fájt azért a szívem, mert fél 10-ig alhattam volna. Szurkolok nekik, hogy mielőbb a munka végére érjenek, bár az alapján, amit tegnap láttam náluk, amikor mentem el itthonról, és nyitva volt náluk az ajtó, igazából nem sok jóra számíthatok. Pedig én annyira szeretnék aludni. Az még megy ebben a hőségben. UPDATE: Furcsa is volt, hogy ennyire szünet nélkül megy a fúrás-faragás. Amikor mentem le a postára csekkeket befizetni, fény derült az okra is: most már mindkét alattam lévő lakásban felújítanak. Yay me! Jó hír viszont, hogy délre befejezték a hangoskodást. Felmerül a kérdés, miért nem délben kezdték, amikor már amúgy sem akartam volna aludni, de hát mindenre nem kaphatok választ. Inkább örülök a kora délutáni csendnek.

Miért vagyok ilyen sokáig egyedül? Mi lesz, ha egyedül maradok? HELYETT Majd jön valaki. Miért pont én maradnék egyedül?

Aki fél órát beszél úgy, hogy egyszer sem vesz levegőt, és bár egyértelműen látja, hogy tökre nem érek rá meghallgatni egy kiselőadást a numerológia rejtelmeiről, csak elmondja néhányszor, hogy "Nem akarlak feltartani", de azért csak mondja, mondja, lelőhetetlenül. Nem tudom, gyerekkoromban hogy bírtam ezt cérnával, de most konkrétan a sírógörcs kerülgetett, hogy basszus, elvett fél órát abból az időből, amit anyuval lehettem volna. És ezen az érzésen az sem segített, hogy közben végig mondogattam magamnak, szegénynek nincs kivel beszélgetnie, de valakinek muszáj elmesélnie az élményeit. És akkor sem érdekel. Aki 36 fokban, tűző napsütésben, fényes délben (!) locsolja a növényeket hideg vízzel. Hihetetlen. Aki a margitszigeti futópálya kellős közepén ténfereg, andalog, csoszog. Nem mellette, véletlenül sem, hanem pontosan a közepén, hogy ha esetleg nem lenne elég, hogy futsz 5,3 km-t, akkor még kerülgetned is kelljen embereket, akik tesznek rá, hogy az ott amúgy a futók s...

nyáron egyedül lenni rossz. Mert ha nem lennék egyedül, a következőket lehetne csinálni: - Kánikulai napokon a párommal lehetne strandolni. - A párommal lehetne nyaralni. - A párommal lehetne a Margitszigeten naplementét nézni, majd csak úgy ülni a sötétben. - A párommal akár még kiülős helyekre is el lehetne menni. - A párommal lehetne menni a Szigetre. - Arról nem is beszélve, hogy a Vidámpark tematikus éjszakai programját is meg lehetne látogatni. Így meg lehet itthon ülni egyedül, meg körbe lehet futni a Margitszigetet (35 perc alatt, mert teljesen lemerevedett mindkét lábam, alig bírtam hazajönni, nem tudom, mi van), meg felhasználatlan maradhat a Vidámpark-bérletem, meg mehetek egyedül a Szigetre. Hatalmas, tényleg. Én nagyon próbálok türelmes lenni, de nagyon elegem van, és nagyon rossz, és nem tudom, hogyan tudnék változtatni. Az idő meg megy. Már augusztus van, mindjárt vége a nyárnak, és én egyedül töltöttem a nyarat. Óriási, igazán, nem is tudom, mivel érdemeltem ...