LizaGazdija

De. Megnéztem az index cikkét, ahol összehasonlították a két pályázatot. Most azt hagyjuk, hogy az egyik leginkább nem is pályázat, csak pályázatszerűség,. mert az sokkal fontosabb, milyen darabokat tervezett bemutatni a két jelölt. Talán hatot-hatot soroltak fel. A különbség a két lista között az, hogy a nyertesnek egyetlen darabjára sem fogok beülni, mert nem érdekel, sőt némelyik taszít, míg a másiknál lett volna három, amit mindenképpen akartam volna látni, és a többire is rá lehetett volna beszélni. Vajon van még rajtam kívül, aki hasonlóan érez?

halt meg Liza. Három hónap negyed év. Döbbenetes, mennyire régen volt, és mennyire nem tűnik réginek. És hiányzik.

Az is a fáradtság egy fokmérője, hogy két napja töröm a fejem intenzíven, mit vettem Bencének a születésnapjára, és csak azt tudom, hogy kb. egy hónapja hazahoztam, és az istennek nem jövök rá, mi az. (Aztán kiderült, mert szembejött a szobában, és rögtön felismertem.) Bemásztam a kádba, és néztem elszörnyedve, mitől nézek ki úgy, mint akit összevertek, mitől vannak sötétkék foltok a lábamon. Aztán rájöttem. A tegnap beszerzett farmer fogott így össze. Remélem, nem felejtem el hétvégéig, hogy ezt a nadrágot nem szabad betenni a mosógépbe, ellenkező esetben lesz egy csomó sötétkék ruhadarabunk.

Az egyébként milyen, amikor egy óra alatt meghímzek egy ágat, egy bazi nagy kép kb. huszadrészét, aztán másfél óra alatt visszabontom a felét, mert kiderül, hogy nem jól tartottam a kongrét? Mentségemre szóljon, hogy ezt este 9 és 11 között csináltam tegnap.

Szombaton délelőtt takarítottam, aztán csináltam gyümölcssalátát meg ebédet, aztán jött Blanka. Beszélgettünk, néztünk videókat youtube-on, és megnéztük a Smoke Signals című indiános filmet is, és Blanka azt mondta, neki is tetszik - nálam eléggé elöl van a legjobb filmek listáján. Indián stáb készítette, és csak indiánok vehettek részt a forgatáson, már kivéve azokat, akik szerepük szerint nem indiánok. Nagyon jó kis film lett, és Thomas Builds-the-Fire tipikusan az a forma, akit, ha nem lenne, ki kéne találni. Alapvetően apa-fiú film, de azért lányok is bátran bevállalhatják :) Néztünk amúgy Castle bakikat is, nekem az a kedvencem, hogy "What does it say on my badge?" "Superstar?" "Hmmmm?!", de mindegyik nagyon-nagyon jó, én minden alkalommal hangosan röhögök, amikor megnézem. Ma meg aludtunk 11-ig (végre), aztán keresgéltünk, aztán elvittük a kutyát sétálni, és azt képzeljétek el, hogy nem engedték be a nyomorultat a Ferenc-napi búcsúba, pedig az egy s...

Múlt pénteken Rékával láttam, aztán szombaton anyuval meg Tomival. Ez is olyan film, ami másodjára jobban tetszett, mint először, pedig itt még nem is 3D-ben néztem először, érthetetlen. A történet elején Johnnyt egy tibeti kolostorban találjuk, ahová egy kínosan elszúrt küldetés után vonult el. A korral megjön a bölcsesség, mondja Johnny mestere, és ebből következik az egyik olyan dolog, ami miatt elsőre nem tetszett a film: elmúlt Johnny pancsersága. Pedig az első részben az volt jó, hogy mindent elszúrt, amit csak el lehetett, sőt még azt is, amit nem. Erre itt meg profi titkosügynök lett belőle, aki csak néha bakizik egyet-kettőt. Mondjuk az az egy-két baki azért elég humoros. Pl. egy idegen országban egy kaszinó előterében fennhangon biztatni a társunkat, hogy szedje össze magát, hiszen ő Őfelsége titkos ügynöke, hát az nem kimondottan profi magatartás. A legjobb szereplő az egész filmben a gyilkos takarító néni, abszolút kedvenc: Nem rossz vígjáték ez, szerintem érdemes megnézni ...

És a hideg szelet sem hagyta otthon. Nekem meg a hideg széltől hasogató fejfájásom lesz meg fülfájásom. Hurrá. (Nem, nem kérem vissza a 25-26 fokot, mert szerintem az októberben nem normális, viszont lassan előtúrom a sapkámat, és abban fogok járni, mielőtt még tényleg megfázik a fejem.)