LizaGazdija

Gyakorlatilag minden ismerősöm azt mondja, a Nyugatinál az aluljáróban egymás hegyén-hátán állnak a prostik meg a drogdílerek. Azért az milyen, hogy nekem ez még sosem tűnt fel? És az, hogy amikor direkt figyeltem, ki lehet prosti, akkor sem láttam egyet sem? Úgy tűnik, én egy másik világban élek, másra van szemem, de nem panaszkodni akarok ezzel - nekem ez tökéletes így.

Reggelre rájöttem, miért tartott olyan iszonyú sokáig a tegnapi takarítás. Csak annyival maradtam el egy karácsonyi nagytakarítástól, hogy nem mostam le az ajtókat és az ablakokat. Ez van, ha van időm, és még bele is lendülök. Fél 11-kor keltem, amikor Tomi elköszönt, hogy akkor most ők Lizával elmennek húsért. Akkor gyorsan összekaptam magam, és hárman mentünk. Ha már így elkísértem őket, kaptam normális szőlőzsírt, így van esélyem rá, hogy végre meggyógyul a szám. Fél 1 körül értünk haza, akkor Tomi nekiállt a gulyáslevesnek, míg én a tegnap óta tartó lendülettel átpakoltam a teljes konyhaszekrényt is. Vettünk ugyanis helyes üvegtárolókat, amikbe áttöltögettem a lisztet, búzadarát, satöbbit, hátha úgy majd békén hagyja az élelmiszermoly, akit egyébként vagy egy hónapja nem láttunk már, de jobb az óvatosság. Készült aztán palacsinta is, de a tervezett 2 óra helyett az egésszel 4-re végeztünk, így mindjárt nem is érhettünk oda anyuékhoz 3-ra az ebéddel. Anyuék ugyanis betegen fekszenek...

Ez a mai olyan volt, mintha nem akarna véget érni. Nem kezdtem időben, csak 3-kor, aztán 4-kor tartottam egy óra beszélgetős szünetet, majd 5-től mostanáig folyamatosan csináltam, és most 3/4 10 van. Először 9-kor hittem azt, hogy na, készen vagyok, aztán előbukkant még egy teendő. Aztán 9:20-kor is azt hittem, hogy na, most már tényleg, és akkor kiderült, hogy a fürdőszobában még nem pakoltam le és nem mostam ki a kádat. Ezzel készen lettem 3/4 10-re, és most, hogy így mondom, még nem teregettem ki. Borzasztó. Viszont átpakoltam a könyvespolcot, így most már csak pár könyv van a többi tetején, mondjuk öt darab, mert nyitottam egy új magyar és egy új angol nyelvű polcot is. Az angolosra még fér könyv :) Ja, el ne felejtsek eldicsekedni: megvan a teljes Szabó Magda gyűjteményem. Végül csak nem bírtam ki, hazahoztam a Für Elise-t is, mert milyen már, hogy csak egy regény nincs meg tőle. Át is tekintettem a készletet, így kiderült, hogy még van nyolc könyv meg egy verseskötet, amit nem ol...

annak a politikai pártnak ill. képviselőjelöltnek, akinek feltétlenül szombaton reggel 9-kor ill. este 7:38 perckor kell telefonos kampányban szavazásra buzdítani. Tényleg. Nénikétek! Legyen már éjfél, könyörgöm, hogy ne lehessen végre már kampányolni! Egyébként az én ideális világomban nem lehet kampányolni, csak és kizárólag saját honlapon lehet leírni, miért is olyan iszonyú jó egy-egy párt ill. jelölt, és a honlapot tilos reklámozni.

Bizony, ma 60 éve, hogy megjelent az első Charlie Brown képregény. Így nézett ki: Itt látható 15 mp reklám után az abc news videója az eseményről, Charles M. Schultz is nyilatkozik benne. Illetve egy 1990-es interjúból raktak bele részleteket - ma már nem tudják megkérdezni semmiről, szegény 2000-ben már meghalt. Happy Birthday, Charlie Brown!

Íródott erről egy vicces poszt, kint van index-címlapon, ahol is a gyerekeim száma és az éves jövedelmem alapján ki lehetett számolni, mennyi adót fogok fizetni az új rendszerben. Viccesen az jött ki, hogy az összes adóm befizetése után egy év (!!!) alatt 25 ezer forintot fogok keresni. :D Remélem, ennyire vicces azért nem lesz majd a dolog, mert azon nem tudnék nevetni. Egyébként idióta ötletnek tartom, hogy beleveszik az adózásba, kinek hány gyereke van, és megbüntetik azt, akinek egy sem. Nem olyan biztos ám, hogy akinek nincs, annak azért nincs, mert nem akar. Meddőségről hallottunk-e már? Például. Amúgy ha már a családnál tartunk, szerintem röhejes, amikor Pálffy törvénybe vetetné, hogy a tévének védeni kell a házasság szentségét. Jesszusom.

hogy Lizának vett Tomi valami élősködőölőt (Biospotix néven fut), ami azt ígérte, hogy ha bekenjük vele a kutyát, akkor nem fog viszketni. Bekentük vele, és a kutya nem viszket. Illetve annyira igen, amennyire normális körülmények között szokott, mert neki a farka töve azóta viszket, amióta ismerem, de az az áldatlan állapot, hogy csak ránézek, és már teker a lábával, megszűnt. Hurrá!