LizaGazdija

Hú, hát ebben a hónapban eddig nagyon sok minden történt velem. Például vége lett a szorgalmi időszakomnak :) Eddig minden négyes-ötös, csak egy hármast gyűjtöttem, de az is csak egy 1 kreditet érő tárgy :O Fordítás. Nem keveset szívtam vele a félév során, mégis csak egy kredit :) Jamesnél viszont ötöst kaptam, és aki Jameshez jár, tudja, mit is jelent ez :) Én mindenesetre borzasztóan örülök neki. Véget ért a szinkrondramaturg tanfolyam. Hmmm. Mit ne mondjak... Most már tudok filmet fordítani szakszerűen. Ezt tudom felhozni, mint pozitívumot. Viszont kézzel írott oklevelet kaptunk, ami azt a sanda gyanút ébreszti fel bennem, hogy nem sok mindenre jó. Ráadásul azt írta rá, hogy "jó" eredménnyel végeztem el a tanfolyamot. Ezt nem érzem igazságosnak. Úgy indult az egész, hogy azt mondta, az elméleti vizsga és a vizsgamunka alaoján ad minősítést. Na most. Az elméleti vizsgáról később kiderítette, hogy nem is számít. Pedig másfél pontot vesztettem. Olyan harmincból. Azon kívül az...

Ami azt is jelenti, hogy mindjárt Télapó, aztán karácsony :) Gőzerővel láttam neki tegnap az ajándékok beszerzésének. Két éve már november elején becsomagolva bújt meg a fiókomban az első ajándék (anyu ajándéka), úgyhogy ehhez képest idén eléggé el vagyok maradva. De még mindig van 22 nap. Remélem, mindenki fog örülni annak, amit kitaláltam neki... Azt úgy szeretem :) Tata ma lenne 76 éves, úgyhogy boldog születésnapot!!!! Tegnap abban az élményben volt részem, hogy az Asia Center és a XX. kerületi otthonom közötti kb. fél órás utat 4 óra alatt sikerült megtennünk kocsival. Miért? Mert valami idióta rab megszökött, ráadásul még fegyvert is szerzett. Nagy élmény volt ám a Cházár András utcától a Dózsa György útig 45 perc alatt eljutni, de tényleg (aki nem tudja, mekkora is ez a táv, annak ajánlom figyelmébe a térképet pl. az utvonal.hu-n). Igen kedves rab bácsinak meg üzenem, hogy szórakozzon az édesanyjával. A börtönben meleg van, és kaját is adnak. Minek kell ilyen hülyeséget csinálni...

A cím mindössze csak az időjárásra utal. Főleg a reggeli időjárásra. Egészen sejtelmes. Alig lehet átlátni a ködön, olyan, mint a tej. Ilyen időben pl. egyedül sétálni utálok. Pedig volt hozzá szerencsém most hétfőn, amikor felszálltam a tanfolyamról hazafelé egy 99-es buszra, amire nem írták ki, hogy garázsmenet. Pedig az volt. Úgyhogy elég sokat talpaltam hazafelé szakadó esőben, ködben és sötétben, mert nem akartam negyed órát várni a következő buszt. Mondtam már, hogy utálok sötétben (és ködben) temetők mellett elhaladni? Nem? Most akkor mondom. Valamint legalább ennyire utálom ilyenkor a felüljárók és hidak tövét. Grrrr. Félelmetes. És én utálok félni. Jamestől 2x14 pontot kaptam a 2x15-ből a dupla hosszú esszémre. Egészen jó esélyem van ötöst kapni nála. Tök jó lenne nem elszúrni ezt az esélyt. Számításaim szerint jelenleg 1 stampre vagyok az ötöstől. És asszem még 4 stampet meg 5 pontot (quiz) lehet gyűjteni. Fordítanom kéne retorikára kétnyelvű oktatásos szöveget, de egyelőre m...

Nem dicsekedtem még vele? Na pedig akartam. 15 pontot kaptam Jamestől az első esszémre :) Aztán 5-öt az első quizre :) Mindkettő max. pontot jelent :) Aztán meg lefordítottam egy szöveget egy ismerősének :) A héten volt szerencsém egy rémes fonetika ZH-hoz (kinek jó az, ha a tanár 52, illetve az A/B csoport miatt 104 kérdést felolvas a papírra hajolva, minimum hangerőn? Na nekem tutira nem, főleg most, hogy irtóra fáj a fülem és nem hallok semmit), egy hasonlóan rémes kiselőadáshoz (utálom, amikor felolvasom a kiselőadást, de most a fonetika meg a filmes szeminárium közül sajnos utóbbi érdekelt kevésbé), aztán ma egy tök jó amerikai irodalom ZH-hoz, amiben nagyon tetszettek a kérdések, mégsem sikerült túl jól. Egy hét szünet következik. Már rám is fér. Főleg így, hogy már vagy három napja (de lehet, hogy négy, nem számoltam) vagyok lázas, hol 38 fok fölött, hol 37.5 és 38 között. Emellé fáj a torkom, a fülem, tegnap pedig azt hittem, szétrobban a fejem bal fele. Nem állítottam be semmi...

Először is akkor 1956, ha már mindenki erről beszél. Meg kell mondjam, nem hoz lázba ez az ünnep. Leginkább azt tudom értékelni benne, hogy munkaszüneti nap. Szép volt a díszmenet meg a külföldi méltóságok virágelhelyezése, amit a tévében láttam, de ennyi. Megnéztem Tomival, K. Andival és az ő testvérével a budai rakparton felállított 2 km-es trikolort, ami plakátokból áll össze. Jó volt a korabeli zenékkel meg tudósításokkal, de annyira nem fogott meg. Utána Tomival hazasétáltunk a Nagykörúton. Szóval az ünnep maga annyira nem érint meg, de az kifejezetten idegesít, hogy bizonyos emberek ezt is kisajátítják. Az ünnepi menetben aktuálpolitikai jelszavakat skandálnak. Már '56 is csak az övék? Mint ahogy csak az övék a Kossuth tér meg csak ők magyarok? Azon kívül idegesítenek azok az emberek, akik elmennek átvenni egy kitüntetést, és arra sem képesek, hogy életükben egyszer kezet fogjanak bizonyos emberekkel. Miért kell ott is politizálni? És akkor az indok? "Ha tudtam volna, ho...

Kapok ösztöndíjat mégis, hurrááááá! :D Hű, olyan jóóóó! Még nem derült ki, hogy mennyit, mert még nem számolták ki az új szabályzat miatt (ilyesmi az indok). Úgyhogy majd október végén tudom meg, mekkora összeget kapok :) Ma reggel K. Andi hozott sütit a suliba. Self-made :) Nagyon-nagyon finom volt, őszintén. Ilyet nagyon szívesen ennék gyakran :) Még egyszer köszönöm szépen!!!! :) Majd talán én is belevetem magam a sütésbe. Tudok finom fahéjas csigát sütni. Aprót. Egyik kedvenc sütim. Majd sütök és viszek az Andiknak :) Két könyvre tettem ma szert. Az egyik a Bridget Jones naplójának második része. Már a 40. oldalon járok vele. De még olvasok, amint a kádba jutottam :) A másik a Galaxis útikalauz stopposoknak című, mert érdekel :) Mindkettő angolul. Anyu hatására a tegnap említett két könyvet is meg fogom vásárolni :) Aztán csak győzzem elolvasni :S Holnap megyek színházba, szombaton kirándulok. Megint :) Jövő héttől edzőterembe járok (külső helyszínű edzés). 28-ától szinkrondramatur...

Hozzá tartozik még a kihagyott kb. 1 hónaphoz, hogy voltunk Tomival és az anyukájával múmiás kiállításon, valamint az is, hogy Tomi vett egy Hyundai Ponyt :) Nagyon szééép! Komolyan :) És teljesen csendes meg minden :) Azt is el szerettem volna mesélni, hogy milyen furcsa érzés rég nem látott ismerősökkel találkozni. Először itt volt Márkus Dani, lázáros oszttársam, 9 éve nem láttam. A buszról leszállva jött oda hozzám, hogy szerinte ismer engem. Én meg megerősítettem, hogy ez tuti, mert egy osztályba jártunk :) Teljesen feldobódtam ettől. Aztán érdekes volt még összefutni az utcán a volt angoltanárommal is. Valamint megdöbbentett, hogy láttam Poggit :) Neki nem köszöntem, mert ő éppen lefelé szállt a villamosról, míg én fölfelé tartottam, és mire leesett, hogy ez ő, addigra már az aluljáróhoz vezető lépcsőn lefelé haladt eléggé gyors tempóban. A film, az Amistad, nem tetszett. Sokkal izgibb volt netes honlapon elolvasva az egész történet :) De így legalább képben vagyok. 2 és fél órás...