1

Vettünk egy lakást Bécsben, régebbi, ezért némi kipofozásra szorul(t), de semmi vészes: festés, csiszolás és lakkozás, valamint a három fázis bevezetése, de ez is könnyen, egy nap alatt megoldható lesz, ha végre kapunk árajánlatot a cégtől.

Még az elején, amikor még nem fizettük ki a vételárat, hívtam egy magyar villany-gáz-víz szakit, nézze meg a lakást, mérje fel, kb. milyen állapotban van, van-e valami nagyon durva hibája, ami első ránézésre ill. laikus szemmel nem látszik. Nagyon lelkes volt, hogy milyen szuper ez a lakás, milyen jó állapotban van, persze kell javítani rajta, de alapvetően egyből be lehetne költözni. Jegyzeteltem, amiket mondott, és megígérte, hogy még aznap este elküldi egy Word dokumentumban is az észrevételeit. Ez nem történt meg, írt is, hogy másnap küldi. Másnap írt, hogy haláleset történt a családban, ezért kell neki pár nap, mire olyan állapotba kerül, hogy el tudja készíteni a dokumentumot.  Két nappal később már nagyon jó barátja volt az elhunyt, de ezen nem is nagyon akadtam fenn. Nem vert át pénzzel, az is látszott, hogy érti a szakmáját, az meg, hogy milyen, nem az én dolgom, mert én csak egy ügyfél vagyok. Végül egy hét után küldte a cuccot, még akkor sem maradtunk le semmiről, főleg, hogy szóban már mindent elmondott, amikor ott volt.

Hetekkel később, amikor már miénk volt a lakás, és már volt benne áram, megkerestem, hogy szakértse meg, mennyire megbízhatóak a régi konnektorok és kapcsolók, egyáltalán, a hálózat milyen képet mutat működés közben. Tomi volt ott, amikor jött, mesélte aztán este, hogy szegény embernek a karjai között halt meg egy-két nappal korábban a legjobb barátja. Igazán balszerencsés ember, ennyi tragédiát nem lehet könnyű feldolgozni. Ekkor sem vett le minket pénzzel, de azért írt aznap este, hogy nagyon beteg egy közeli családtagja, ezért hazautazik hozzá. Másnap hajnali 4 táján jött az üzenet, hogy meghalt a közeli családtag, és drága lesz a temetés, ki tudnánk-e segíteni 400 euróval, ledolgozza. Mély megbántottságot éreztem ekkor, egyszerűen nem fair konkrét vadidegennek ilyen üzenetet küldeni, az meg legyen az én problémám, hogy szerintem nem is mondott igazat. Tominak mutattam a telefont, amikor felébredt, első reakciója egy hosszú "hmm" volt, majd tíz perc múlva, amikor már magához tért, azt javasolta, maradjak kedves, és mondjam meg, hogy csak elvégzett munka után tudunk fizetni. Így is tettem. Ezek után több hétig csend volt részéről, a válaszomra sem reagált semmit (nem mintha hiányérzetem maradt volna ettől).

Majd most, ezen a héten érkezett tőle egy újabb üzenet hajnali 2-kor, hogy baleset érte, megsérült, de majd csak egy-két nap múlva tud jönni érte a családja, küldjünk 10 eurót. Képet is küldött, gondolom, a sérüléseit illusztrálandó, de ezt nem töltöttem le, egyszerűen elvágta magát teljesen. Nehogy már én legyek a legközelebbi rokona, barátja, üzletfele, hogy hajnali 2-kor hozzám kelljen fordulni ilyen jellegű problémával (amelynek valóságtartalmában megint csak kételkedem, de ez megint csak legyen az én problémám).

Hogy mire számít, azt gondolja-e, fog még nálunk dolgozni, ezt nem tudom, mindenesetre nálam teljesen elvágta magát. Érdekes ez, nem? Sajnálatra, együttérzésre számított, és pont az ellenkezőjét sikerült kiváltania belőlem. Lehet, hogy fordítva vagyok bekötve, nem tudom, mindenesetre teljesen övön alulinak éreztem ezt a húzást is.

Összességében gyanakodni kezdtem, hogy talán nem kell magyar szakembert hívni, jobb a helyinél maradni, igaz, másoknak osztrák szakikról is vannak olyan történeteik, hogy csuda.

A cím pedig azért 1, mert lesz 2 és 3 is. A 2 végkimenetele még képlékeny, izgatottan várom, majd akkor osztom meg az esetet, ha lezárult. A három sztorinak együtt lesz egy íve, nagyon izgalmas, ne maradjatok le róla!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Politikai nevelés

Az őszinte gyermek