Kedvenc dal és búvár

Flóránál még kb. minden új szót és skillt feljegyeztem, Violánál már nagyon le vagyok maradva ezzel, ami szomorú, mert annyi mindent csinál és mond mindkettő, amire mindig szeretnék emlékezni. Időnként ide, néha egy Word fájlba írogatom is a dolgaikat, de hát... No, most akkor álljon itt mindkettőjüktől egy-egy cuki!

Viola elkezdte a bölcsit (majd talán a beszoktatásról is sikerül írni valamikor, jó lenne), ahol sok gyerekdalt hallgatnak és énekelnek, többek között ezt is, minden egyes nap:

Úgy szól a szöveg, hogy "tschu, tschu, wa, wa, wa", ami feltehetőleg nem jelent semmit, Viola agya viszont azonnal értelmezte, és így instant kedvencet avatott a gyerek. Szokta itthon énekelgetni, ma pl. ezzel altatta el magát. Szerinte a szöveg: "Csicsíja, vauvau", ezek pedig véletlenül a kedvenc szavai közül valók. A dal refrénje tehát azt jelenti: "Alszik a kutya", esetleg "aludj, kutya". Ehhez kapcsolódik, hogy egyik este már tök fáradt volt, mire elkezdtük olvasni a mesét, úgyhogy mellettem, az ágyon ülve ugrált, és a következő csatakiáltás sokszori, ütemes ismétlésével biztatta magát: "Minnyá csicsi, minnyá csicsi!" Vagyis mindjárt alszunk.

Flórának mutattam pár hete egy rövid videót, amin egy búvárrégész éppen feltárt egy ókori római utat, ami ma a tenger fenekén fut. Úgy nézett ki ez, hogy a már feltárt szakasz felől közeledett a kamera a búvár felé. Már majdnem odaért, amikor a következő párbeszéd zajlott le köztünk:

Én: Az egy búvár.

Flóra (kissé félve): Csíp?

Nem visítottam fel, de ehhez nagy önuralomra volt szükség. Rögtön utána végiggondoltam, miért nem ismeri a "búvár" kifejezést, lehet-e, hogy egy ilyen alapszó öt és fél év alatt nem került elő itthon. De nem, beszéltünk már búvárokról, van búvárszemüvege és csutorája is, meséltük neki, hogy a búvár úgy úszik a sós tengerben, hogy nem kell feljönnie levegőt venni, és nem csípi a szemét a só, így lát a víz alatt is. Azt viszont talán nem emeltük ki kellőképpen, hogy a búvár is ember :D

Talán ez volt az a videó: