Kiscsajok

Flóra egyre ügyesebb sok mindenben, folyamatosan fejlődik például a rajzolásban, és már úgy színez, hogy alig-alig megy ki a vonalból. (Én utáltam színezni, mert állandóan kimentem, és ez a végtelenségig frusztrált. Nem is színeztem sokat.) Brutál akaratos és makacs, néha megőrjít. Hisztizni is nagyon tud, így 4,5 éves korában elkezdte a nyilvános balhékat is, pedig már azt hittem, ezt a részt megúsztam. Nagyon jó mondásai vannak, például: "Anya, amikor a Viola megszületett a pocakodból, én annyira szerettem, hogy fel akartam emelni. Úgy szerettem, mint a állat." :D Állandóan és mindenhová mászik, folyamatosan próbálgatja az ügyességét és az erejét. Olyanokat csinál, hogy a szívemhez kapok, de nagyon ügyes, ritkán üti meg magát nagyon. A némettudása is mindig fejlődik, már nagyon sok dolgot el tud mondani, állítása szerint mindent ért, ami az oviban történik, és már volt rá példa, hogy németül jutott csak eszébe egy-egy szó. (Ennek nem örülök, de tudom, hogy természetes. Az mindenesetre szabály, hogy itthon magyarul beszélünk, nem kevert nyelven, nincs olyan, hogy hirtelen bedobok egy német szót, mert nincs kedvem végiggondolni, hogyan is van az magyarul.)

Violának már négy foga van, és most megint alszunk. Nem sokáig, mert 4 és 7 között azért ébresztő van, de amikor fél 7 után jön el ez a pillanat, akkor már elégedett vagyok. Arra szoktam rá a korai riadóknál, hogy áthozom a mi ágyunkba (közben Tomi átköltözik a gyerekszobai matracra), adok neki egy tál pufit, és akkor egy darabig csend van. Amikor végzett a pufizással, és kezdődik a nyekergés, akkor odaadom neki a babaápolási szereket tartalmazó szütyőt, amit imád kipakolni. Ezzel Flóra is így volt, innen az ötlet. Szóval ebben a szütyőben csupa olyan dolog van, amit nem tud kinyitni egy 10 hónapos, valamint semmin sincs olyan apró rész, amit lenyelhetne, tök biztonságban van. A pufizás és a pakolás közben én még szendergek, ez olyan fél óra összesen. Persze van, amikor megjárom: van egy nagy tégelyben babatestápoló, amit a masszázshoz használok, na, azzal valamelyik nap úgy szemen dobott, hogy azóta is úgy nézek ki, mint akinek behúztak :D Nem klasszikus monoklira kell gondolni, egy mélyvörös seb van a szemem sarkában, nagyon szép. Azóta ezt a tégelyt azért kiveszem a szütyőből, és messzire helyezem a gyerektől. Szóval amikor a fenti két programponton már túl van, akkor szokta elkezdeni dörzsölgetni a szemét, mikor is a babaaltató zenéje és némi simogatás/ringatás segítségével még rá lehet venni egy-két óra alvásra. És már mond pár szót. Múltkor banánt vettünk a boltban, meglátta, közölte, hogy "hamm" :) Sokszor kiabál utánam, hogy "annnnnnyaaaaa!!!!" (szerintem megkezdődött a szeparációs szorongás, végtelenül kétségbe tud esni, ha 5 másodpercre szem elől veszít). És legutóbb a vonaton kérte a kedvenc mondókáját*: elkezdett ugrálni a rám kötött hordozóban, és mondogatta, hogy "hopp" :)

Nagyon szeretik egymást, eddig jó testvérek, de tény, hogy Viola még nem startolt rá Flóra játékaira, szóval a konfliktus eddig annyi, hogy ha hajat ér, azt kegyetlenül megmarkolja és tépi, amit Flóra nyilván nem szeret. (Meg én sem.)

*(Ringatás jobbra-balra:) Sima út, sima út (3-5x), (kicsit megdobjuk a gyereket:) Hopp, egy göröngy! Hopp, még egy göröngy! Hopp, ez is egy göröngy! (Lovagoltatjuk, "pattogtatjuk":) Göröngyös út, göröngyös út, göröngyös út, göröngyös út... (Elfektetjük jobbra, balra vagy hátra:) Kátyú!