A postadoboz margójára
Hétfőn találkoztam a postással, kértem, nyissa ki azt a dobozt, mondta, nem tudja, csak a kollégája fér hozzá.
Gondoltam, hátha találkozom kedden a kollégával, akkor őt is megkérem, de erre nem volt szükség. Már délelőtt jött az e-mail a Möbelixtől, hogy sajnálják, hogy visszaküldtem a csomagot, és napokon belül visszautalják a pénzt. Az szerdán meg is jött.
Tehát a kedves postás
1. nem csöngetett fel,
2. bedobott egy értesítőt, hogy a postadobozba tette a csomagot,
3. miközben élből visszaküldte, esélyt sem adva rá, hogy valahogyan hozzájussak.
Ez azért elég durva pofátlanság, úgy érzem. Írtam panaszt a postának, válaszoltak, hogy nagyon sajnálják, és természetesen beszélnek majd a postással, és elmondják neki, hogy mindig csöngetni kell. Biztos nagyon fogja érdekelni :D Persze mást nyilván nem tudtak írni, és nem is tudnak mit csinálni, ez már így alakult.
Tegnap aztán a GLS hozott egy csomagot (igen, a költözés kapcsán elég sok csomag jár most errefelé), a futár szintén nem csengetett fel, pedig az értesítőn szereplő időpontban itthon voltunk Flórával, viszont volt olyan drága, és letette a csomagot egy nagyjából 1 km-re lévő csomagponton. Normál körülmények között nem lenne ezzel gond, de 30 fok van, a 38. hétben vagyok, ennél fogva nehezen mozgok, valamint nem gyengén megfáztam, ezért alig kapok levegőt. Mindezeket egybevéve nem tölt el különösebb örömmel, hogy majd zarándokolhatok a csomagért, mert a futár is képtelen megnyomni a hülye csengőt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése