Tele a bakancsom

Ebben a szezonban kábé hatodszor vagyok beteg a szokásos szezononkénti egy megfázáshoz képest. Napok óta úgy fáj a torkom, hogy nyelni sem tudok, ma meg már a beszéd sem volt egyszerű, úgyhogy holnap megyek orvoshoz, amire több mint kilenc éve nem volt példa. Szívem szerint meginnék két-három Neo Citrant, "oszt jóvan", csak még szoptatok naponta néhányszor, és addig nem szabad. Sírni tudnék.

Egyébként meg mi ez a fos időjárás? Rám általában semmilyen hatással sincs az idő, hála az égnek, nem vagyok frontérzékeny, és az is több nap után tűnik fel, ha borús az ég, annyira nem befolyásolja a hangulatomat. De hogy május legvégén még mindig 15 fok legyen, eső, hideg szél, és elteljen úgy az egész tavasz, hogy nagyjából két napon volt tavaszi időjárás, hát, ez tökre kikészít. Több napja érzem úgy, hogy én már ezt nem bírom, elsírom magam, ha nem lesz napsütés és/vagy meleg, de most már sürgősen. Gondolom, majd a nyár meg úgy telik, hogy eső, hideg, szél, kivéve egy hetet, amikor 43 fok lesz árnyékban, hogy abban se legyen köszönet.

Tényleg az az érzése támad az embernek, hogy végérvényesen sikerült elcseszni ezt a szerencsétlen bolygót. Kivéve például Trumpnak, ugye.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai