Olyan dolgokat látok-hallok néha...

Frissensült óvodásoknak (ovis zsák). (Dinamikusan változnak a dolgok, nem tudtam, hogy már kannibálok is élnek köztünk.)

Hozomány helyett hagyaték. (Annyira azért nem bonyolult, benne van, hogy hoz meg hagy, abból ki lehet következtetni, melyik melyik.)

És életrajz helyett önéletrajz. (Múzeumi dolgozó: "Jaj, hát a dátumokat sajnos nem jegyezhessem meg én sem, de ott van az ajtó mellett az önéletrajza, abban minden kiolvasható." Nincsen ott az önéletrajza. Az életrajza van ott. A ragozásra ki sem térnék.)

Biztosan bunkó vagyok, de engem annyira irritál, amikor valaki a saját anyanyelvét sem beszéli tisztességesen.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai