A mi kis falunk

Tomi szeretne vígjátéksorozatot is nézni a Terápia mellett, és ennek az első részét már látta, tetszett neki, ezért javasolta, teszteljük együtt is. Teszteltük. Nagyon sokat nevettünk rajta, sok jó poén és geg van benne. De hogy milyen iszonyatosan nyomasztó! Persze, nyilván paródia, minden eltúlzott benne, de az a gyomorszorító, hogy nem is olyan nagyon nagyok azok a túlzások. A tíz éve egy ostoba gyökérrel járó, lánykérésért könyörgő nő meg pl. egyenesen nem túlzás, nagyon sok nőnek telnek így a húszas évei. (Persze nem kell a másiknak ostoba gyökérnek lenni, ez esetben még több ilyen kapcsolatot lehet találni, csak a sorozatbeli srác pont o. gy.) Olyan rossz volt utána a kedvem egész este, brr. Azért folytatjuk, másodszorra már biztos, hogy nem lesz rám ilyen hatással.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai