Szerintem

parasztság egy közparkban leülni egy idegen mellé a padra, majd rágyújtani, és vígan pöfékelni úgy, hogy a mellettünk ülő idegenre száll a cigifüst. Persze az illető biztos nem volt szomorú, hogy az övé lett az egész pad.

Nem bírom elviselni a cigifüstöt, sem a cigibűzt másokon. Egyetlen szippantást sem, semmit. Fúj. Ha esetleg megkérdezi, baj-e, ha rágyújt, akkor vagy azt mondom, hogy légyszi, ne gyújts rá, vagy azt, hogy semmi gond, úgyis menni készültem, és úgy állok fel. De ez? Ez nekem nagyon fura.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai