Értetlenül állok

a most már zsinórban kb. a hatodik könyvben szereplő, egy kaptafára készülő "romantikus férfialak" előtt. Valaki elmagyarázhatná nekem, mi abban a romantikus, ha egy pasi akkora bunkó, hogy mamutot lehetne ölni vele, úgy "udvarol", hogy folyamatosan (nyilvánosan és négyszemközt is) alázza a nőt, valamint erőszakos, mint az állat, tehát pl. ha a nő nem akar vele csókolózni, akkor a falhoz szorítja, "romantikusabb" esetekben le is fogja, és csakazértis lesmárolja, illetve arra is volt már példa, hogy a dalia kis híján megerőszakolta a nőt. És mindig az a vége, hogy a nő fülig beleszeret, és ha csak meglátja, elájul a gyönyörűségtől. Ez komoly? Ez miért jó? Engem baromira zavar, meg kell, hogy mondjam. Szerintem nem jó alap egy kapcsolathoz, ha az egyik fél nem tiszteli a másikat, és ezek a pasik jellemzően nem tisztelik a nőt, akire nyomulnak.

Eszembe jutott egy emlék még a gimiből, talán 9-10. tájáról. Tesiórán egyszer az egyik osztálytársnőmet a falhoz szorította és lesmárolta egy másik osztálybeli srác, akivel, gondolom, jártak, de ebben már nem vagyok biztos, meg arra is két tippem van, melyik lánnyal történt az eset. A lényeg, hogy én akkor csak annyit éreztem, ez tök ciki, mert nyilvánosan ne másszunk már bele egymás szájába. A lány nagyon élvezte a helyzetet, és teljesen önelégült feje volt, miután a srác lelépett, úgyhogy a tanárnőnk összetrombitált minket, és azt mondta nekünk, ne hagyjuk senkinek, hogy ilyet csináljon velünk, mert ez megalázó, és legyen bennünk annyi tartás és büszkeség, hogy nem hagyjuk magunkat megalázni. A lány forgatta a szemét meg cittegett-caccogott, és így belegondolva kíváncsi lennék, később rájött-e, hogy a tanárnőnek igaza volt.

Nem lehetne, hogy normális férfi szereplői legyenek a könyveknek? Tényleg nem? Miért nem? Én úgy örülnék. Ez így, ahogy most van, azon túl, hogy idegesítő, nem kizárt, hogy még káros is.

Megjegyzések

  1. Szerintem az ok az, hogy nagyon sok a serult lelku no, akik (nem tudatosan) ilyen kapcsolatokba setalnak bele, erre vagynak. Tudod, a "ver a ferjem, de szeret" tipusok. Turik a megalazast, lelki terrort, azt, h megmondjak nekik, milyennek kell lenniuk. Altalaban az apakeptol romlik el ez a dolog szerintem, es ezek a nok nem tudnak benne lenni "nem banto" kapcsolatban. Rengeteg ilyet ismerek, csaladon belul is..
    Szoval ez a nagyszamu kozonseg imadja ezeket a konyveket. En is olvastam a szurke elso reszet, de engem nem ragadott magaval, mivel pont nem ez a tipus vagyok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért ez nagyon szomorú. Én olyat ismerek, aki ilyen kapcsolatban van benne, tudja, hogy ez nem jó, és próbál kimászni, csak évek óta nem sikerül - de ő is látja, hogy ez nem romantikus.

      A Szürkét nem olvastam, remélem, nem is fogom, de rengeteg ifjúsági regényben is megfigyelhető sajnos ez a jelenség, és ez nem tetszik.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai