Bingó

A kis oviban az óvónők csináltak egy tök jó őszi bingót a gyerekeknek. Talán 24 képből áll a tábla, van hozzá persze 24 nagy kép, csupa őszi dolog (gesztenye, alma, körte, lehullott falevelek, sün, tök, stb.), és lefűrészelt fadarabkák szolgálnak arra, hogy az ember letakarja velük az éppen felfordított nagy kép kis változatát. Ha összejön négy fadarabka vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan, akkor van bingó. Most azt játszottuk, hogy átvettük a szavakat angolul, és angolul kellett megnevezni a nagy képet ahhoz, hogy le lehessen takarni a táblácskán. Eleinte négy gyerek játszott, aztán három megunta, a negyedik viszont még szeretett volna játszani, úgyhogy beszálltam, és nemsokára csatlakozott hozzánk a speciális nevelési igényű csoporttárs is (testi és értelmi sérült). Ő eleinte még nem reagált, amikor felfordítottunk és megneveztünk egy képet, de én angolul magyaráztam neki, hogy ilyenkor tehet egy fadarabkát a saját kis képére, és oda is tettem neki. A negyedik képnél már magától nyúlt a fadarabka után, és tette rá a képre. Ekkor jött oda az egyik óvónő, és aggódva mondta, hogy a kisfiú még nem tud játszani, nem ismeri a játékot, mert beteg volt, amikor elkészült, és még sosem játszott vele. Azért az elég nagy dolog szerintem, hogy 3 körből megértette a játék lényegét úgy, hogy közben egyetlen szó sem hangzott el az anyanyelvén. Durva.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai