Az elmúlt néhány nap
Majd szeretnék feltenni képeket Taferlről, apu szülinapjáról (apu nem lesz rajtuk) meg még az anyák napjáról, de egyelőre nincs elég elszántság bennem ahhoz, hogy fényképeket válogassak. Ez fura, mert amúgy nagyon szeretek fényképeket válogatni, de hát...
Így csak (viszonylag) röviden mesélnék az elmúlt néhány napról.
- Szombaton elmentem vásárolni a Tescóba, vittem szatyrot otthonról, aztán az önkiszolgáló kasszánál, amikor beletettem a vásárolt holmit (összesen sem volt szerintem 3-4 kg-nál több), és felemeltem a szatyrot, haladéktalanul leszakadt mindkét füle, meg úgy kb. elporladt a kezemben a szatyor.
- Vasárnap mentem hazafelé, egy óriási szatyorban hurcoltam nem kevés és nem könnyű holmit, amikor is a Ferenc körúti aluljáróban (tehát az út legelső szakaszán) leszakadt a szatyor mindkét füle. Kedvem lett volna toporzékolni, mert tényleg nehéz volt a szatyor, alig bírtam el karban, ráadásul nagy is volt, szóval alig fért el, plusz néhány szál tulipánt is szállítottam, szóval aggódtam, vajon eltöröm-e a szárukat szerencsétlenkedés közben. (Nem törtem.)
- Még szombaton este elmentünk Rékával moziba, hogy megnézzük a Bazi nagy görög lagzi 2. részét. Napokkal előbb kiválasztottuk a filmet meg az időpontot a port.hu-n. Odaértünk, végigálltunk egy gigahosszú sort, majd közölték velünk, hogy a film inkább elmarad, mert mindenki az Amerika kapitányt akarja nézni, úgyhogy a mi filmünk helyett is azt adják. Nem voltunk vidámak. (Azért végül megnéztük A dzsungel könyvét, és az is tök jó volt.)
- Vasárnap este jöttem visszafelé, most olyan busszal, ami bemegy Győrbe is, így 40 perccel hosszabb a menetideje, mint a közvetlen járatnak. Most láttam először világosban ezt az útvonalat, és nem győztem csodálkozni, hogy Győr után nem mentünk vissza az autópályára, hanem bejártuk Tolnát-Baranyát, de legalábbis Mosonmagyaróvárt is körbebuszoztuk. Ez egy dolog, ezzel nem lett volna baj - ha ilyen az útvonal, hát ilyen. De a határtól a schwechati reptérig aztán olyan dugó volt, de olyan... Késtünk is egy órát, nagy öröm volt ez mindenkinek.
- Mivel készülök Tomihoz, csináltam ma neki kókuszcsókot. Errefelé habverőből csak emberi meghajtású van, úgyhogy azzal vertem fel a tojásfehérjét. Tudom, nem ügy ez, elég sokáig mindenki így csinálta, és nem is csak négy tojásból, hanem sokkal többől is akár, de azért én kicsit büszke vagyok magamra. Jó kemény lett, megfordítottam a tálat, és benne maradt. Azért nem állítom, hogy nem fáradt el a karom, mert de, eléggé.
Munkával kapcsolatos híreim nincsenek, már írtam a szálloda tulajdonosának, de még nem reagált. Az érdekes kérdés, mit csinálok, ha holnap estig sem ír, merthogy alapvetően szerda reggel kellene megjelennem. Ezt majd még átgondolom. Meg hátha mégis ír.
Így csak (viszonylag) röviden mesélnék az elmúlt néhány napról.
- Szombaton elmentem vásárolni a Tescóba, vittem szatyrot otthonról, aztán az önkiszolgáló kasszánál, amikor beletettem a vásárolt holmit (összesen sem volt szerintem 3-4 kg-nál több), és felemeltem a szatyrot, haladéktalanul leszakadt mindkét füle, meg úgy kb. elporladt a kezemben a szatyor.
- Vasárnap mentem hazafelé, egy óriási szatyorban hurcoltam nem kevés és nem könnyű holmit, amikor is a Ferenc körúti aluljáróban (tehát az út legelső szakaszán) leszakadt a szatyor mindkét füle. Kedvem lett volna toporzékolni, mert tényleg nehéz volt a szatyor, alig bírtam el karban, ráadásul nagy is volt, szóval alig fért el, plusz néhány szál tulipánt is szállítottam, szóval aggódtam, vajon eltöröm-e a szárukat szerencsétlenkedés közben. (Nem törtem.)
- Még szombaton este elmentünk Rékával moziba, hogy megnézzük a Bazi nagy görög lagzi 2. részét. Napokkal előbb kiválasztottuk a filmet meg az időpontot a port.hu-n. Odaértünk, végigálltunk egy gigahosszú sort, majd közölték velünk, hogy a film inkább elmarad, mert mindenki az Amerika kapitányt akarja nézni, úgyhogy a mi filmünk helyett is azt adják. Nem voltunk vidámak. (Azért végül megnéztük A dzsungel könyvét, és az is tök jó volt.)
- Vasárnap este jöttem visszafelé, most olyan busszal, ami bemegy Győrbe is, így 40 perccel hosszabb a menetideje, mint a közvetlen járatnak. Most láttam először világosban ezt az útvonalat, és nem győztem csodálkozni, hogy Győr után nem mentünk vissza az autópályára, hanem bejártuk Tolnát-Baranyát, de legalábbis Mosonmagyaróvárt is körbebuszoztuk. Ez egy dolog, ezzel nem lett volna baj - ha ilyen az útvonal, hát ilyen. De a határtól a schwechati reptérig aztán olyan dugó volt, de olyan... Késtünk is egy órát, nagy öröm volt ez mindenkinek.
- Mivel készülök Tomihoz, csináltam ma neki kókuszcsókot. Errefelé habverőből csak emberi meghajtású van, úgyhogy azzal vertem fel a tojásfehérjét. Tudom, nem ügy ez, elég sokáig mindenki így csinálta, és nem is csak négy tojásból, hanem sokkal többől is akár, de azért én kicsit büszke vagyok magamra. Jó kemény lett, megfordítottam a tálat, és benne maradt. Azért nem állítom, hogy nem fáradt el a karom, mert de, eléggé.
Munkával kapcsolatos híreim nincsenek, már írtam a szálloda tulajdonosának, de még nem reagált. Az érdekes kérdés, mit csinálok, ha holnap estig sem ír, merthogy alapvetően szerda reggel kellene megjelennem. Ezt majd még átgondolom. Meg hátha mégis ír.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése